A fideszes Szalai Piroska arról vitázott Kármán András pénzügyminiszterrel, hogy lehet-e Magyarországot Európa legszegényebb országának nevezni. Mutatjuk, milyen statisztikákra hivatkoztak.A június 9-i parlamenti ülésnapon Szalai Piroska fideszes képviselő a miniszterelnökhöz nyújtott be interpellációt „Önök milyen számokat néznek?” címmel.Szalai azt kifogásolta, hogy Magyar Péter szinte minden ülésnapon elmondja, hogy Magyarország a legszegényebb ország az EU-ban. Ez valóban többször elhangzott a miniszterelnöktől a közelmúltban, például június elsején azt mondta, hogy az évek során Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb ország lett, május 26-án pedig úgy fogalmazott, hogy „minden statisztika szerint a legszegényebb és legkorruptabb tagállama az Európai Uniónak Magyarország.” Szalai Piroska szerint ez az állítás ellentmond az EU hivatalos adatainak. Felszólalásában arról beszélt a fideszes képviselő, hogy Magyarországon 2010-ben 3 millió 93 ezer ember élt szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, de a legfrissebb Eurostat-adatok alapján ez a szám 1 millió 827 ezerre csökkent, ráadásul 2017 óta Magyarország jobban áll az EU átlagánál;Magyarország a 2010 és 2020 közötti, illetve időarányosan a 2020 és 2030 közötti EU-s stratégiában vállalt szegénységcsökkentését is túlteljesítette, és a negyedik legjobb eredményt érte el ezen a téren az Unióban;a Tisza által a „legszegényebb ország” állítás alátámasztására használt egy főre jutó fogyasztás mutató elavult, túlzottan leegyszerűsítő, elnagyolt, és nem használható a lakosság életszínvonalának megítélésére;a fogyasztási adatot egyébként is ki kell egészíteni azzal, hogy hazánkban az egyik legnagyobb a lakossági megtakarítások aránya. Szalai Piroska, a Fidesz képviselője interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 8-án. Fotó:Szigetváry Zsolt/MTI/MTVASzalai interpellációjára Kármán András pénzügyminiszter az alábbiakkal reagált: „Legvilágosabban az mutatja Magyarországon az életszínvonal és a fejlettség alakulását, hogy vásárlóerő-paritáson mérve az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó fogyasztás hogyan alakul, és ezekben Magyarország sajnos a legutolsó helyekre esett vissza az elmúlt 16 évben. (...) Ön az AROPE komplex mutatót emlegeti, de az igazság az az, hogy ha súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát tekintjük, akkor Magyarország ebben a mutatóban is az Európai Unió átlaga alatt van, és jelentősen elmarad számos régiós országtól, Szlovéniától, Horvátországtól vagy Lengyelországtól.” Kármán András pénzügyminiszter interpellációra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 8-án. Fotó:Szigetváry Zsolt/MTI/MTVAAzt az állítást, hogy Magyarország Európa legszegényebb országa, Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztatja beszédeiben és posztjaiban. A Lakmuszon már többször is írtunk arról, hogy mit mondanak az adatok a kérdésről.Ebben a cikkben a Kármán András és Szalai Piroska által hivatkozott mutatók legfrissebb eredményeit vesszük végig.Főbb megállapításaink röviden: Magyarországon a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya valóban EU-s átlag alatti. Abban ugyanakkor igaza van Kármán Andrásnak, hogy a komplex szegénységi mutató egyik részadatát, a súlyos anyagi nélkülözésben élőket nézve rosszabbul, uniós átlag alatt teljesítünk.Jelenleg az egy főre jutó fogyasztás alapján sem lehet kijelenteni, hogy Magyarország Európa legszegényebb országa.Egyetlen adatsort találtunk, amiben tényleg utolsók vagyunk az EU-ban. Azt, amelyik a vásárlóerő-paritáson számított mediánjövedelmet méri. Mennyien élnek szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával?Az Eurostat legfrissebb, 2025-ös adatai szerint Magyarországon valóban 1 millió 827 ezer ember él a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatával. Ez a szám 2015-ben (az első évben, amiről van Eurostat-adat) még 2 millió 970 ezer volt, így az elmúlt 10 évben körülbelül 39 százalékkal lettek kevesebben az ebbe a kategóriába tartozók. Ez a komplex mutató a társadalmi kirekesztettség kockázati tényezőit (alacsony relatív jövedelem, súlyos anyagi depriváció, munkaerőpiacról való kiszorultság) méri fel. Ezt emlegették a képviselők AROPE (at risk of poverty or social exclusion) néven.Az országok közötti összehasonlításhoz a teljes népességhez viszonyított arányban érdemes meghatározni a szegénységi kockázatnak kitett lakosságot. 2025-ben a magyar lakosság 19,5 százaléka élt a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával. Ezzel Magyarország a 16. legjobban teljesítő ország a 27-ből, és tényleg jobban áll, mint az uniós átlag.