Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
A Magyar Katolikus Egyház oktatási felelőse a hvg360-nak adott interjú elején egyértelműen cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint konfliktus alakult volna ki közte és Lannert Judit oktatási miniszter között. Mint mondta: már a miniszter kinevezése előtt is korrekt szakmai kapcsolatban álltak egymással, és jelenleg is közös célok vezérlik őket.Rendkívül káros lenne az oktatást politikai harctérként használni. Ugyanazért küzdünk: egy jobb oktatási rendszerért – fogalmazott.Szerinte az oktatásban sokkal inkább azokra a problémákra kellene koncentrálni, amelyekkel a pedagógusok nap mint nap szembesülnek. Ilyen a gyerekek túlterhelése, a figyelemzavarok erősödése, a digitális eszközök negatív hatásai, valamint az a tény, hogy az iskolákban egyre több segítő szakemberre lenne szükség.Az egyházi iskolákat érő szegregációs kritikák kapcsán Rubovszky Rita hangsúlyozta: a társadalmi elkülönülés nem kizárólag az egyházi fenntartás következménye, hanem egy évtizedek alatt kialakult, összetett társadalmi folyamat eredménye. Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltás után megszűnt a kötelező körzetesítés, a szabad iskolaválasztás pedig számos helyen hozzájárult az intézmények közötti különbségek növekedéséhez.Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az egyházi intézményeknek önvizsgálatot kell tartaniuk.Fontos belenéznünk abba a tükörbe, mennyire vált adott esetben az egyházi iskola a társadalmi szegregáció eszközévé. De rendkívül igazságtalan mind a pedagógusokkal, mind a fenntartókkal és – hangsúlyozom – a romákkal szemben is annak sulykolása, hogy Magyarországon a gyerekek egyik része jómódú családokból érkezve egyházi iskolákba jár, a másik része pedig roma származásúként, mélyszegénységben élve az állami oktatásban reked– mondta, majd több példát is hozott arra, hogy számos egyházi intézmény kifejezetten hátrányos helyzetű, roma, autizmussal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekeket lát el. Rubovszky a kötelező körzetesítés újbóli bevezetését nem tartaná jó megoldásnak. Úgy véli, a társadalmi egyenlőtlenségek sokkal mélyebben gyökereznek annál, mintsem hogy egyetlen adminisztratív intézkedéssel kezelhetők lennének.„Ennek megváltoztatásához össztársadalmi kultúraváltás kell” – hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, hogy szerinte az is igazságtalan, amikor kizárólag a fenntartói formában keresik egy jóval összetettebb probléma okait.A szakember kitért az egyházi iskolák finanszírozására is.Esetünkben az állam a gyerek után, fejkvóta alapon fizet, ezzel szemben a Klebelsberg megnézi, hogy az adott tankerületben, iskolában hány tanár van, és a fizetések alapján számolnak, amit kiegészítenek a dologi, felújítási támogatással. A lényeg, hogy az állam utólag, a zárszámadásnál kiszámolja, hogy összességében mennyi pénzt fordított egy adott évben az iskoláira, és ha ez több volt, mint amit az egyháziak kaptak, akkor a különbözetet kiegészítő támogatás címén utólag megtéríti. Ez egy bonyolult számítás, de a végén egészen biztosan nem kaptak több pénzt az egyháziak, még ha makacsul tartják is magukat ezzel ellentétes tévhitek.A teljes interjút a HVG360-on tudjátok elolvasni.A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkalRubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
