Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a napokban közösségi oldalán számolt be arról, hogy Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral áttekintették a szakképzés helyzetét és a következő tanév feladatait.A miniszter bejegyzésében azt írta, hogy egyetértettek abban: „a szakképzés stabil alapokon áll”, ezért nem átfogó átalakításokra, hanem célzott fejlesztésekre van szükség. A tervek között szerepel a kancellári rendszer megszüntetése és az egyszemélyi vezetés bevezetése a szakképzési centrumokban, amit már a bizottsági meghallgatásán is a legfontosabb feladatok egyikeként említett. A poszt alatt azonban több, a szakképzésben dolgozó oktató és szakember fogalmazott meg éles kritikákat.Túlterhelt érettségi időszakTöbb hozzászóló szerint a technikumi képzés jelenlegi rendszere indokolatlan terheket ró a diákokra. Egy pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikumi tanulók a 12. évfolyam végén kötelező jelleggel tesznek előrehozott érettségit közismereti tárgyakból, miközben sok intézményben az írásbeli és szóbeli vizsgák között is szakmai órákon kell részt venniük.Szerinte ez azért problémás, mert a gimnáziumi tanulók ebben az időszakban kizárólag az érettségire készülhetnek, míg a technikumi diákoknak egyszerre kell helytállniuk több területen. Úgy fogalmazott:Ha a szakképzés valóban erős lábakon áll, akkor nem azzal kellene bizonyítania ezt, hogy a technikumi diákokat az érettségi időszakban is túlterheli, hanem azzal, hogy ugyanazt a nyugodt és méltányos felkészülési lehetőséget biztosítja nekik, mint a gimnáziumi tanulóknak Sok a probléma a duális képzéssel isA kommentelők jelentős része a duális képzéssel kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat. Egy oktató szerint a rendszer számos szakmában nehezen működik, és gyakran a tanulók, valamint az oktatók számára is felesleges terheket jelent. Kifogásolta többek között, hogy a gyakorlati időszakok és a tanév rendje nehezen összehangolható, ami folyamatos órarendmódosításokhoz vezet.Szörnyű, abnormális rendszer. Se nem diákbarát, se nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól– fogalmazott.Hasonló problémákról írt egy tanár, aki kozmetikusként és vizsgáztatóként szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a külső gyakorlati helyek képzési színvonala jelentős eltéréseket mutat. Szerinte sok esetben hiányoznak a megfelelő eszközök, nem egységesek a szakmai követelmények, és a tanulók felkészültsége is egyenetlenné válik. Úgy véli, bizonyos szakmák esetében az iskolai képzésnek kellene elsődleges szerepet kapnia.Budapesti Gépészeti SZC Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki SzakközépiskolájaTúry GergelyNem a vezetési struktúra a legnagyobb problémaBár a miniszter a kancellári rendszer megszüntetését fontos változásként említette, több hozzászóló szerint ettől önmagában nem oldódnak meg a rendszer problémái.Egy oktató szerint a központosítás továbbra is megmarad, ezért a vezetési struktúra átalakítása önmagában kevés. Egy másik, húsz éve a szakképzésben dolgozó szakember úgy fogalmazott, hogy a centrumok „ezer sebből vérző” rendszert működtetnek, miközben az intézmények között jelentős különbségek alakultak ki a felszereltség és az erőforrások terén.Többen azt is kifogásolták, hogy az igazgatók jogkörei szűkültek, az oktatók pedig elveszítették pedagógus státuszukat. Egy oktató arról írt, hogy miközben a képzéshez szükséges eszközök beszerzésére kevés forrás jut, a bürokrácia és az adminisztráció folyamatosan növekszik.Összességében a képzésre kellene többet költeni, nem bürokratikus rendszerekre, eszközökre, nyomtatóra, papírra, postaköltségre– fogalmazott és hozzátette, hogy ő a fizetésének egy részét eszközökre, mérőeszközökre, anyagokra, digitális tananyagokra, taneszközökre (projektor, laptop, hangszóró) költi. Az ösztöndíjrendszer sem váltotta be a reményeketA hozzászólások között az ösztöndíjrendszer is kritikát kapott. Egy szakképzésben dolgozó kommentelő szerint az anyagi juttatás nem feltétlenül ösztönzi a tanulást, sőt sok esetben torzíthatja a diákok és a családok hozzáállását az iskolai teljesítményhez.Példaként említette, hogy előfordult: egy tanuló ösztöndíjának csökkenése miatt a család számon kérte az iskolát, mert a kieső összeg veszélyeztette a megélhetésüket. A hozzászóló szerint emiatt az ösztöndíj sok diáknak már nem jutalomként jelenik meg, hanem olyan juttatásként, amely „egyszerűen jár”.A kommentelők közül szinte mindenki vitatta, hogy a jelenlegi rendszer valóban stabilnak nevezhető-e. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy szakképzés inkább „gondosan kifestett díszlet, amely mögött egyre több a repedés”. Kritikái között szerepelt a 14 éves korban történő korai pályaválasztás, a szerinte átgondolatlan kimeneti követelmények, a gyakorlati képzés problémái, valamint az oktatókra nehezedő adminisztratív nyomás.Így alakul át a szakképzésA cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.