Egy hónappal ezelőtt egyeztetett részletesebben Lannert Judit a szakképzés helyzetéről Naderi Zsuzsannával és akkor bejelentette, hogy megújítanák a szakképzés irányítási rendszerét. Akkor azt írta közösségi oldalán: megszűnne a kancellári rendszer, a jelenlegi kettős vezetési modellt pedig egyszemélyi vezetés váltaná fel.A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, „politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit". Arról is beszélt, hogy tovább erősítenék a szakképzési centrumokat, a duális képzési partnerségeket és a régiófejlesztési együttműködéseket.A képet árnyalja, hogy Lannert Judit bejelentése alatt kommentben több pedagógus és szakember is jelezte, hogy a szakképzés legnagyobb gondjait nem a vezetési struktúra jelenti. A hozzászólók a technikumi diákok túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a növekvő adminisztrációt és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól” Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.Megszűnne a kancellári munkakörA törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől összevonnák a szakképzési centrumok két legfontosabb vezetői tisztségét. A jelenlegi főigazgatói és kancellári munkakör helyett egy új főigazgatói pozíció jönne létre, amely egyszerre felelne a szakképzési centrum szakmai feladatainak ellátásáért, valamint törvényes és szakszerű működéséért. Az indoklásban az áll, hogy: A szakképzési centrumok működési tapasztalatai alapján az körvonalazódik, hogy indokolt a továbblépés egy olyan egyszerűbb és kevésbé hierarchikus irányítási modell irányába, ami közvetlenebb kommunikációt és gyorsabb döntéshozatali lehetőséget eredményez.Az átalakítással egy új vezetői munkakör is létrejönne: a szakmai főigazgató-helyettes, aki a szakmai feladatok ellátásában segítené a főigazgatót. Ennek megfelelően módosulnának a főigazgatóval szemben támasztott képesítési és egyéb feltételek is, miközben a kancellári megbízásra vonatkozó szabályok kikerülnének a végrehajtási rendeletből.Az átmeneti szabályok alapján a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása 2026. december 31-én automatikusan megszűnne.A fenntartói jogokat gyakorló minisztereknek legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kellene kiírniuk az új főigazgatói pályázatokat, hogy az új vezetők 2027. január 1-jén megkezdhessék munkájukat.Nagyobb beleszólást kaphatnak az oktatók és az intézményigazgatókA törvényjavaslat az igazgatói és főigazgatói pályázatok véleményezésének szabályait is módosítaná.Az oktatói testületek döntési jogköre kibővülne: a jövőben ők döntenének az igazgatói pályázathoz készített vezetési programról szóló szakmai vélemény tartalmáról is. A javaslat indoklása szerint ezzel biztosítanák az érdemi véleményezési lehetőséget és az eljárás átláthatóságát.Újdonságként a főigazgatói pályázatok szakmai véleményezésébe az intézményigazgatókat is bevonnák. A tervezet szerint a pályázatok személyes adatokat nem tartalmazó szakmai részeit a szakképzésért felelős miniszter megküldené az adott szakképzési centrum intézményeinek igazgatóiból álló véleményező kollégiumnak, amelynek legalább 15 nap állna rendelkezésére álláspontja kialakítására.Az indoklás szerint a cél az, hogy a pályázatok elbírálása során azok is megfogalmazhassák szakmai véleményüket, akik közvetlenül az adott szakképzési centrum intézményeiben dolgoznak. A véleményezés ugyanakkor nem jelentene döntési jogot, a végső döntést továbbra is a fenntartó hozná meg.A társadalmi egyeztetés jelenleg is tart, a tervezetet még négy napig lehet véleményezni. Ha a javaslatot elfogadják, a legtöbb rendelkezés 2026. szeptember 1-jén lépne hatályba, míg a szakképzési centrumok új vezetési struktúrájára vonatkozó szabályokat 2027. január 1-jétől alkalmaznák.A szakképzés általakítására a szakszervezetek is megfogalmaztak javaslatokat: Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésbenPDSZ: ne legyen a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez kötve az érettségi bizonyítványTanítanék: Ne kelljen az érettségi időszakban, a vizsgák között szakmai tárgyakra járniuk a szakképzésben tanulóknak