A Magyar-kormány megalakulása után nagy sikert ért el, amikor megegyezett az EU-val a Magyarországnak járó uniós pénzekhez való hozzáférésről. Ennek az egyik legnagyobb tétele a Covid-járvány és az azt követő energiaválság következtében felállított Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amely 10 milliárd eurót jelent – ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel.
Az Európai Bizottság elemzése szerint az uniós helyreállítási alap beruházásai évente mintegy 54 millió tonna, a kapcsolódó reformok pedig további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban.
Habár az RRF kibocsátáscsökkentési hatása már látható, de a tagállamok eredményei nagyon eltérőek. Magyarország esetében a közvetlenül számszerűsíthető éves hatás egyelőre visszafogott, miközben a teljes zöld hatás ennél nagyobb lehet, mert a pénzügyi eszközök egy része nem jelenik meg a fő számításban.
Az Európai Bizottság számítása szerint uniós szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret 35 százaléka energiahatékonyságra, 28 százaléka fenntartható közlekedésre, 20 százaléka pedig megújuló energiára jut, írja a HVG.
