A Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az új oktatási vezetés több olyan intézkedést is bejelentett, amely könnyebbséget jelenthet az iskolák számára, a jelentős változásokhoz azonban időre lesz szükség.„Annak ugyanis, hogy a lényeges terhek csökkenjenek, tehát mondjuk óraszámcsökkenés legyen a gyerekek számára is, és a pedagógusok számára is, annak előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása” – fogalmazott.Törley szerint egy új NAT megalkotása komoly szakmai munka, ezért nem valósítható meg rövid idő alatt, ha valóban jól működő rendszert szeretnének létrehozni. Erről Lannert Judit is beszélt miniszeri bejelentésekor készült legeleső interjújában, ahol kifejtette, hogy szerinte olyan NAT-ra lenne szükség, amely nem kontrollálni és leszabályozni akarja az iskolákat, hanem inkább elveket és mintákat ad.Szerinte a jelenlegi rendszerben nemcsak az a baj, hogy a gyerekek sok órában tanulnak, hanem az is, hogy túl sokféle tantárgy osztja szét az időt. Példaként említette, hogy matematikára akár több idő is juthatna, de ha közben sok egyéb tantárgyat is kötelező tanítani, akkor erre nincs valódi lehetőség.A kisebb változások is érezhetőek lehetnekTörley Katalin úgy látja, már azok az intézkedések is javíthatják az iskolák mindennapjait, amelyek csökkentik a felesleges adminisztrációs terheket, pozitív példaként említette, hogy az új vezetés megszüntette a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, amely szerinte jelentős adminisztrációval járt, és sok tanár megalázónak érezte.Emellett a kompetenciamérések rendszerének átalakítását is fontosnak tartja. Mint mondta, az elmúlt években a mérések lebonyolítása sok esetben megnehezítette a normális iskolai munkát, és előfordult, hogy a diákok napokon keresztül nem jutottak érdemi tanításhoz.„Ha van egy kis könnyebbség, akkor már jobb hangulat kezd lenni az iskolákban” – tette hozzá.Már korán elkezdődik a diákok szétválogatásaAz interjúban szóba került a magyar oktatási rendszer egyik legtöbbet vitatott kérdése, a korai szelekció is. Törley Katalin szerint a rendszer nem csökkenti, hanem sok esetben tovább növeli a születéskor meglévő esélyegyenlőtlenségeket. A pedagógus úgy véli, a gyerekek kiválogatása már jóval a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételije előtt elkezdődik: Én azt mondanám, hogy nem is a nyolcosztályos gimnáziumban felvételnél jelenik meg ez először, hanem már majdnem, hogy az óvodáknál, meg az általános iskolában belépéskor is.A felvételivel kapcsolatban pedig elmondta, hogy különösen problémásnak tartja, azt, hogy tíz-, tizenkét- vagy tizennégy éves korban egyetlen felvételi eredménye jelentősen befolyásolhatja a gyerekek további tanulmányi útját. Szerinte ebben az életkorban még nem lehet tudni, hogy egy diák milyen területen fog kibontakozni, ezért igazságtalan túl nagy jelentőséget tulajdonítani egy-egy vizsgaeredménynek.A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok jövőjével kapcsolatban ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetleges változtatások komoly ellenállásba ütközhetnek, mivel sok család számára ezek az intézmények jelentik a „menekülő útvonalat” a jelenlegi rendszer problémái elől.A hatosztályos gimnázium ügye gumicsont – A valódi probléma ötödik osztályban kezdődikHalácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.