Románok az úzvölgyi katonatemetőben – Fotó: Egyed Ufo Zoltán / AFPÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!A rendszerváltás óta a románok körében még soha nem volt ilyen magas a magyar nyelvű oktatás támogatottsága, tízből nagyjából hat romániai ért egyet azzal, hogy kisebbségek az anyanyelvükön tanuljanak. A különálló magyar iskolák és az intézményi anyanyelvhasználat társadalmi elfogadottsága még alacsonyabb szinten van, noha ezeket törvény garantálja. Az is igaz, hogy bár nincsenek többségben a támogatók, a korábbi évekhez képest ebben is van előrelépés. Viszont a megkérdezettek 28 százaléka szerint biztonsági problémát jelentenek a magyarok – ez derül ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) közös felméréséből, amit szerda délután mutattak be Kolozsváron.A reprezentatív kutatás egyik központi témája a magyarokkal szembeni attitűdök alakulása volt, ezt mutatjuk be most. A felmérést 2025. októbere és decembere között végezték 1013 romániai megkérdezésével.A kutatók szerint a mostani felmérés sem mutat lényegi változást abban, hogy a romániaiak miként jellemzik a magyarok és románok közötti viszonyt. Az elmúlt két évtizedben nagyjából konstansan 20-30 százalék között volt azok aránya, akik konfliktusosként jelöltek meg ezt a viszonyt, és jellemzően 50-60 százalék között volt azoké, akik együttműködőnek értékelték.Ha különböző társadalmi kategóriák szerint, hivatalosabb megfogalmazásban társadalmi háttérváltozók szerint nézték a kérdést, akkor úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szimpatizánsai, a nélkülözők és a munkanélküliek esetében nem voltak többségben azok, akik együttműködőnek tekintik a magyarok és a románok viszonyát. Egy hasonló jellegű 2020-as felméréshez viszonyítva majdnem minden kategóriában csökkent azok aránya, akik konfliktusosként élik meg a magyarok és románok közötti viszonyt Romániában, csak a 18 és 34 év közötti fiatalok, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) szimpatizánsainál nem mértek visszaesést.Háttérváltozók szerint hogyan változott 2020 és 2025 között azok aránya, akik konfliktusosnak értékelik a románok és a magyarok viszonyát – Forrás: SZKI és ISPMN„A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazói esetében radikálisan csökkent azoknak az aránya, akik konfliktusosnak látják a viszonyt” – magyarázta Toró Tibor politológus. A kutató ezt egyrészt azzal magyarázza, hogy a PNL korábbi szavazóinak egy része most már AUR-támogató, másrészt a román jobboldalon van egy nyitás a különböző kisebbségek és emberi jogi kérdések irányába. Az utóbbi feltevést több példával is alátámasztotta, ezekre később visszatérünk.Biztonsági probléma?A romániaiak nagyjából fele gondolta úgy, hogy nem jelentenek biztonsági problémát a magyarok Románia számára. Egész pontosan 46 százalék gondolta azt, hogy a magyar közösség inkább hozzájárul a román politikai rendszer jobb működéséhez. A megkérdezettek 26 százaléka inkább középen helyezkedik el a kérdésben, míg 28 százaléka inkább úgy látja, hogy problémát jelentenek a magyarok. 1-10-es skálán kellett értékelniük a válaszadóknak a viszonyt, ahol az 1-es azt jelentette, hogy problémát jelentenek, míg a 10-es azt, hogy hozzájárulnak az ország működéséhez, és a romániai átlag 6,2 lett. Ha pártpreferenciák szerint néztük a kérdést, akkor a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói emelkednek magasan az átlag fölé – tehát leginkább ők gondolják azt, hogy a magyarok Románia előnyére vannak, míg az AUR szavazói inkább problémásnak ítélték meg a jelenlétüket.Háttérváltozókként miként értékelik azt a kérdést, hogy magyarok inkább biztonsági problémát jelentenek Románia számára vagy hozzájárulnak a román politikai rendszer jobb működéséhez – Forrás: SZKI és ISPMNA felmérésből az is kiderült, hogy a romániaiak többsége az elmúlt évtizedekben stabilan azt gondolta, hogy pont annyi joga van a romániai kisebbségeknek, amennyi szükséges. Ugyanakkor enyhe növekedést tapasztaltak azoknál, akik úgy gondolják, túl sok joga van a romániai kisebbségeknek, és értelemszerűen enyhén csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy túl kevés.Ha pártpreferenciák szerint nézték meg a kérdést, akkor úgy tűnt, hogy az AUR és a PSD szavazói gondolják leginkább, hogy túl sok joga van a kisebbségeknek.Háttérváltozók szerint hogyan változik azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy a romániai magyarok túl kevés, vagy túl sok joggal rendelkeznek – Forrás: SZKI és ISPMNAmikor külön rákérdeztek az egyes jogokra, akkor a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet azzal, hogy a romániai magyarok anyanyelvükön tanuljanak a közoktatásban, míg az anyanyelvű felsőfokú oktatás biztosításával 58 százalékuk. Toró Tibor megjegyezte, az elmúlt három évtizedben soha nem mérték ilyen arányú elfogadottságát az anyanyelvű oktatásnak, korábban jellemzően 40-50 százalék körül volt a támogatók aránya, és most egyértelműen többségben vannak.Annak továbbra sincs többségi támogatottsága, hogy a romániai magyaroknak különálló iskolái legyenek, és annak sem, hogy használhassák az anyanyelvüket a közintézményekben. Előbbit a romániaiak 36 százaléka, míg utóbbit 35 százaléka támogatja. A magyar többségű vidékek területi autonómiának támogatottságát 15 százalékosra mérték.A PSD szavazói támogatják legkevésbé az anyanyelvű tanulást, csupán 49 százalékuk ért ezzel egyet, ennél még az AUR szimpatizánsai körében is nagyobb ennek a jognak a támogatottsága. A hivatali/intézményi anyanyelvhasználatot az 55 év feletti korosztály támogatja legkevésbé, csupán 27 százalékuk ért egyet vele, míg a fiatalok körében 43 százalékos a támogatottsága.Háttérváltozók szerint a megkérdezettek hány százaléka ért egyet azzal, hogy a romániai magyarok anyanyelvükön tanuljanak, illetve használják az anyanyelvüket a közintézményekben – Forrás: SZKI és ISPMN„Úgy tűnik, hogy az a típusú erős nyelvi hierarchia, ami az elmúlt 35 évben jellemezte az országot, a fiatalok esetében töredezni kezd” – vonta le következtetésként Toró, de azt is hozzátette, hogy ennek alátámasztására azért még több kutatásra van szükség.Mennyire zavarja a románokat a magyar szó?A felmérésben azt is mérték, hogy mennyire zavarja a többségieket, ha egy magyar nemzetiségű helytelenül használja a románt a tévében vagy a rádióban, illetve az, ha magyarul beszélnek körülötte. Előbbi esetben jelentős az előrelépés.Míg 2020-ban még azt mérték, hogy kisebbségben voltak azok, akiket nem zavart, ha egy magyar nem beszélte tökéletesen a románt a médiában, addig most a megkérdezettek kétharmada normálisnak tartja, ha egy magyar anyanyelvű helytelenül beszél.Abban a tekintetben alig van változás, hogy a romániaiakat mennyire zavarja a magyar szó: míg 2020-ban a romániaiak 29 százaléka állította, hogy zavaró, ha magyarul beszélnek körülötte, addig 2025-ben 26 százalék volt ez az arány. Valamivel elfogadóbbak lettek abban a kérdésben, hogy ha két magyar nem vált át románra, amikor többségiek, románok is vannak a közelben: 2020-ban még a megkérdezettek 68 százaléka gondolta ezt udvariatlanságnak, 2025-ben a 61 százalékuk.A felmérés szerint a bukarestiek, illetve a progresszív szavazók körében volt a jelentősebb előrelépés, ott mérték a legjelentősebb enyhülést a magyar nyelv elutasítottsága tekintetében. Toró ebben az esetben is hangsúlyozta, hogy olyan kategóriák esetében is látványos a változás, akik nem találkoznak magyarokkal „Náluk a magyar egy absztrakt kategória, ez az jelentheti, hogy a nyelvi tolerancia bekerülni látszik azok mellé az emberi jogi kérdések mellé, ami a progressziót meghatározza” – fogalmazott.Háttérváltozók szerint hogyan változott 2020 és 2025 között azok aránya, akik egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy zavaró, ha magyarul beszélnek körülöttük – Forrás: SZKI és ISPMNHáttérváltozók szerint hogyan változott 2020 és 2025 között azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy udvariatlanság, ha két magyar magyarul beszélget románok közelében – Forrás: SZKI és ISPMNA PSD és PNL szavazói esetében viszont semmi változás nem történt az elmúlt években, ahogy Toró megfogalmazása szerint a tradicionális pártok szavazóinál a nyelvi hierarchiák kérdésében nincs változás. Az is érdekes, hogy az AUR szavazói jellemzően megengedőbbek a nyelvhasználat kérdésében, mint a PSD vagy a PNL szimpatizánsai.Toró ezt úgy magyarázta, hogy a PNL-nek és a PSD-nek erősebb volt a pozíciója abban, hogy miként viszonyulnak a magyar nyelv hivatalossá tételéhez, míg az AUR szavazóit nem feltétlen ezzel a témával szólítják meg.A magyarokkal kapcsolatos attitűdök között utolsóként a kettős állampolgársághoz való viszonyulásra is rákérdeztek, és ebben a tekintetben alig van változás. Nagyjából tízből hat romániai továbbra is támogatja, hogy Magyarország kettős állampolgárságot biztosítson a szomszédos országban élőknek, így a romániai magyaroknak is.