„A magyar rendszerben az elnöknek és a miniszterelnöknek együtt kell működnie. Ezt az együttműködést kezdettől fogva felkínáltam. Ugyanakkor a magyar alkotmányjogi hagyományok szerint teljesen egyedülálló az, hogy a miniszterelnök lemondásra szólítja fel az elnököt – többször, következetesen, kizárólag politikai okokból. Úgy, hogy azt a következményt helyezi kilátásba, hogyha az elnök ezt nem teljesíti, akkor hivatalából alkotmánymódosítással távolítják el” – mondta a jobboldali Weltwoche című német lapnak Sulyok Tamás köztársasági elnök.Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott időt az államfőnek a távozásra, majd miután Sulyok Tamás nem volt hajlandó lemondani, a kormányfő közölte: módosítják az alkotmányt annak érdekében, hogy eltávolítsák a köztársasági elnököt. Azóta Magyar Péter ismét jelezte, hogy felkeresi a közeljövőben Sulyok Tamást. A köztársasági elnök a Weltwochénak ugyanakkor arról beszélt, hogy szerinte kizárólag politikai okokból akarják módosítani az alkotmányos rendet. Ez nemcsak az alkotmányos rendre nézve jelent veszélyt, hanem az egész demokratikus rendre, a jogállamra nézve. Hiszen sem a demokrácia, sem a jogállam nem alapulhat fenyegetéseken. A miniszterelnökkel és az igazságügyi miniszter asszonnyal, itt a Sándor-palotában folytatott június 1-jei, legutóbbi beszélgetésem óta világossá vált számomra, hogy az elnököt személyre szabott alkotmánymódosítással kívánják hivatalából eltávolítani. Az alkotmányjogban ezt politikai zsákmányszerzésnek nevezik” – fogalmazott. https://hvg.hu/itthon/20260609_magyar-peter-sulyok-tamas-ebxSulyok Tamás azokra az érvekre is kitért, amelyekre hivatkozva Magyar Péter azt követeli, mondjon le. „Azt veti a szememre, hogy a választási küzdelemben több kérdés vonatkozásában nem nyilatkoztam. Hangsúlyozom: ezek nem jogi, hanem politikai érvek. Ilyen szemrehányásokkal korábban az összes elnököt illették – de sohasem a miniszterelnök és mindig figyelembe vették az intézmény tekintélyét. Ez a feltétel most hiányzik. Szememre veti például, hogy nem nyilatkoztam egy gyermekvédelmi ügyben. Ez tényszerűen nem igaz, hiszen kiadtam egy nyilatkozatot. Szintúgy nyilatkoztam 2025-ben a választási küzdelem durva hangvételével kapcsolatban.Hozzátette: „A magyar alkotmány szerint az elnök nem köteles politikai kérdések vonatkozásában nyilatkozni. Választási küzdelem idején, amikor a nemzet két különböző narratíva között választhat, az elnök éppen, hogy nem tudja kifejezni a nemzet egységét azáltal, hogy valamelyik fél mellett szól”.Sulyok Tamás szerint nem megfelelő a miniszterelnök szóhasználata sem. „Súlyos támadás az elnök hivatala ellen, ha őt bábnak nevezik. Ami az én személyemet illeti: mintegy 10 évig voltam alkotmánybíró, és mintegy 8 évig az Alkotmánybíróság elnöke. Ebben az időben sok olyan jogszabály megsemmisítésében vettem részt, amelyet a Fidesz kétharmados többségével fogadtak el. Sohasem voltam valamely párt tagja, mindig jogászként működtem. És szeretném hangsúlyozni: a Fidesz-kormány egyetlen miniszterét sem neveztem ki, miközben kineveztem a Magyar-kormány valamennyi miniszterét és az összes államtitkárt is – Magyar miniszterelnök úr javaslatára”. https://hvg.hu/itthon/20260608_fidesz-sulyok-tamas-sandor-palota-tuntetes-videoriportA köztársasági elnök szerint az európai alkotmánykultúra kifejezetten tiltja a személyre szabott törvényalkotást. „Ez az alkotmányozó többséggel való visszaélés egyik formája” – jegyezte meg.Azt is felvetették Sulyok Tamásnak, hogy sokan rendszerváltásként tekintenek az április 12-i választásra. Erre az államfő azt mondta: „Nem igaz, hogy 2026. április 12-én »rendszerváltás« volt, ahogy a kormány állítja. A Tisza párt nagyon magas választási részvétel mellett, a szavazatok 53 százalékát nyerte el, ami a még a Fidesz által elfogadott választási szabályok szerint kétharmados parlamenti többséget jelent. Magyar Péter olyan szabályok szerint győzött, amelyeket most támad”.Azt is megjegyezte, hogy alkotmányjogilag nehezen értelmezhető a „rendszerváltás”, mivel az szerinte politikai fogalom. „A Fidesz már 2010-ben „fülkeforradalomról” beszélt, amikor szintén kétharmados többséget szerzett” – jegyezte meg.Sulyok Tamás arra is kitért, hogy szerinte mi áll a háttérben: „Azt a szándékot látom, hogy az Országgyűlés az elnök jogosítványait újra akarja definiálni. Az alkotmányozó erőnek erre megvannak a lehetőségei, de nagyon óvatosnak kell lenni. Ha megváltoztatják az elnök hatásköreit, akkor a hatalmi ágak teljes dinamikája megváltozik. Ezért kívánják eltávolítani a hivatalban lévő elnököt.” Szerinte a „csendes államcsíny” nem megfelelő megfogalmazás, de úgy vélte: „ha egy politikai erő az elnököt a fékek és egyensúlyok rendszerében eltávolítandó szereplőnek tekinti, úgy az súlyosan sérti a jogállamiságot”.„A magyar elnököket nem a nép választja, hanem a Parlament. Ezért sohasem volt saját politikai agendájuk. (…) Egy esetben azonban biztosan nem mondhat le az elnök: ha a miniszterelnök ezt parancsba adja neki. Ebben az esetben az alkotmányos rend megköveteli a hivatalban maradást” – mondta a köztársasági elnök.Sulyok Tamás kérdésre azt is elárulta, hogy „tárgyszerű, őszinte légkörben” zajlanak a Magyar Péterrel folytatott tárgyalások. „Természetesen mindenkinek megvan a maga habitusa” – tette hozzá.Azt is megkérdezték tőle, hogy volt-e olyan pillanat, amikor elgondolkodott a lemondáson. „Ilyen kétségeim lehettek addig, amíg Magyar miniszterelnök úr felszólított a lemondásra – azzal a fenyegetéssel, hogy jogi eszközökkel távolítanak el, ha nem mondok le. Azóta alkotmányjogilag sincs más lehetőségem, mint hivatalban maradni” – felelte a köztársasági elnök.