„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az elejétől fogva erősen tiltakozott pedagóguskar ellen. Kétségtelen, hogy ez nem egy alulról jövő civil kezdeményezésként született meg, nem néhány pedagógus hirdette meg, amihez aztán országszerte önként csatlakoztak a tanárok” – vallja be a HVG-nek Horváth Péter, az NPK elnöke.Úgy véli ugyanakkor, hogy alapvetően nem lenne baj, ha lenne egy ilyen országos szervezet. „Lehet, hogy nem Nemzeti Pedagógus Karnak kéne hívni, és lehet, hogy nem nekem kellene vezetni, de hasznos lenne egy olyan országos szervezet, aminek minden területen, minden megyében vannak emberei, akiktől véleményt lehet kérni az óvodák, iskolák témakörében, vagy akikkel lehet egyeztetni az oktatást érintő döntések előtt” – mondja. Abból is látszik szerinte, hogy van értelme az NPK működésének, hogy például az igazgatói kérdőívükre majdnem kétezren visszaírtak, vagy hogy a sok jelentkező miatt háromszor meg kellett ismételniük az online konferenciájukat.Horváth szerint bár kétségtelen, nem egy civil kezdemény volt az NPK, de a küldöttek, az elnökség választása alapvetően demokratikusan történt. A kar kereteit a NER teremtette meg, és mivel ahhoz kötődik, sok támadást kaptak, ugyanakkor a szakmai munka miatt nem nagyon érte őket bírálat.Az új oktatási miniszter június 15-ig kapott határidőt az NPK átvilágítására, ehhez Horváthék el is küldtek minden dokumentumot, pénzügyi kimutatást, szakmai beszámolót. „Várjuk, hogy mi lesz a minisztérium döntése.”Lannert Judit korábban arról beszélt, hogy a kötelező NPK-tagságot akarja megszüntetni. (Horváth ezt inkább automatikus tagságnak szereti nevezni: „Közel van a kettő egymáshoz, de ez egy picit mást jelent, mert kötelezettséggel nem jár.”)Hogy felmerült-e Horváth Péterben a lemondás szándéka, arról azt mondta lapunknak, hogy épp ellenkezőleg: épp most pályázott még egyszer az elnökségre, igaz, csak egy évre. „Nem nagy titok, hogy mivel jövőre nyugdíjba megyek, az esetleges új elnökségem nem öt évre fog szólni, hanem maximum egyre. A területi és országos küldöttek választása még április előtt lezajlott, és mivel nem lehetett tudni, hogy mi lesz az új felállás, tisztességből vállaltam még erre az időszakra az elnökséget, hogy az új elnöknek ne kelljen rögtön egy bizonytalan helyzetben kezdeni” – mondja Horváth.Az NPK állami támogatásból működik, évi 120 millió forintból. Ebből működtetik a jogsegély szolgálatot, az etikai eljárásokat, közösségi szolgáltatásokat, ebből szervezi a konferenciákat, felméréseket.A Hoffmann Rózsa nevéhez köthető, minden magyar tanár számára kötelező tagsággal járó Nemzeti Pedagógus Kar jövője már Lannert Judit miniszteri meghallgatásán szóba került, ahol az akkor még csak tárcavezető-jelölt azt mondta, a kötelező tagságot szeretné megszüntetni. Később a PDSZ a miniszterrel való egyeztetésen ennél komolyabb követeléssel állt elő, azaz, hogy szüntessék meg az NPK-t. „Véleményünk szerint ez egy felülről létrehozott, korporatív szervezet, amelyet az előző kormányzat kényszerített rá a pedagógustársadalomra annak ellenére, hogy azt a pedagógusok kezdettől fogva elutasították. Ennek következménye az is, hogy a pedagóguskar legitimitása rendkívül alacsony. A pedagógustársadalom túlnyomó része nem vesz részt a működésében, nem tekinti saját szakmai érdekképviseletének, és az eddigi tapasztalatok alapján a szervezet nem is képviselte érdemben a pedagógusok valós érdekeit” – mondta Nagy Erzsébet ügyvivő, az országos választmány elnöke, miután tárgyalt Lannerttel.Itt felmerült a kormányzat részéről az is, hogy a kart az orvosi kamarához hasonló kötelező kamarai rendszerré alakítanák át. Így az NPK kamarai formában működne tovább, kötelező tagsággal. A PDSZ ezt határozottan ellenzi, és az ellen minden rendelkezésére álló szakmai és érdekvédelmi eszközzel opponálni fog. https://hvg.hu/360/20241030_Horvath-peter-nemzeti-pedagogiai-kar-npk-kozepiskolai-felveteli-top100-gimnazium-rangsor