Elkészült a 2025-ös, jubileumi Hintalovon-jelentés, mely részletesen bemutatták milyen ma gyereknek lenni Magyarországon. Bár az eredmények nem lettek jobbak, mint korábban, de a szerzők bizakodóak, hiszen „a mostani jelentés az első, amikor a szívszorító adatok, a negatív trendek és a problémák, amelyekre felhívjuk a figyelmet, már nemcsak a tehetetlenség érzését keltik, hanem végre annak lehetőségét is, hogy a tények ismeretében valódi változás indulhat el.”Külön kiemelték azt is, hogy idén a jelentés elkészítése egybeesett a választási időszakkal.Bár minden évben nehézségekbe ütköztünk az adatigénylések során, idén különösen gyakori volt, hogy a törvényben előírt határidőn belül nem érkeztek válaszok. Április 12. után azonban néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett.-emelték ki.Negyedével több lett az SNI-s óvodásA jelentés külön foglalkozott a közoktatás helyzetével. Ebből kiderült, hogy 2024/2025-ös tanévben már 118 010 integráltan vagy külön csoportban nevelt és oktatott sajátos nevelési igényű gyerek volt az oktatási rendszerben.A szervezet szerint a növekedés különösen az óvodásoknál látványos, hiszen a 2020/2021-es tanévben 10 118 SNI-s óvodás volt, addig a 2024/2025-ös tanévben már 12 748 fő, amely 26%-os növekedést jelent négy év alatt.Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több gyereknek lenne szüksége speciális fejlesztésre és támogatásra. Ehhez képest az Oktatási Hivatal szerint jelenleg 7606 gyerek részesül korai fejlesztésben, miközben a súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő gyerekek száma évek óta 2600–2700 fő körül stagnál.Pedagógushiány és túlterhelt diákokEzzel párhuzamosan kiemelték azt is, hogy a hazai oktatási rendszer már most kritikus állapotban van. A Policy Solutions 2025-ös kutatása szerint a megkérdezettek 31 százaléka a jó pedagógusok hiányát nevezte meg a legfontosabb problémák egyikeként, 29 százalék a tanárhiányt és az elöregedő pedagógustársadalmat emelte ki, míg 27 százalék szerint a túlzott tananyag és a diákok túlterheltsége jelent komoly gondot.Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a legnagyobb arányú csökkenés a fizikatanárok körében figyelhető meg. Míg 2018 októberében 3283 fő tanított fizikát, addig 2025 októberére számuk 2305-re esett vissza, ami közel 30 százalékos csökkenést jelent. A biológiatanárok száma 3752 főről 2962 főre mérséklődött, ami 21 százalékos visszaesés. A földrajztanárok létszáma 3309-ről 2726 főre csökkent (17,6 százalékos csökkenés.) A legkisebb arányú, de így is jelentős csökkenés a kémiatanároknál történt: számuk 2601-ről 2210 főre esett vissza, ami 15 százalékos csökkenést jelent.Azt is megírtuk korábban, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus tartja az órát. Ezek után nem meglepő, hogy jó pedagógusból hiány van.Segítő szakemberekre nagy szükség lenneA válaszadók 22 százaléka említette problémaként az iskolapszichológusok, fejlesztő szakemberek és szociális munkások alacsony számát.A jelentés szerint az iskolai szociális segítő hálózat működése továbbra sem teljes körű, egyrészt „még mindig vannak olyan iskolák, ahol egyáltalán nincs iskolai szociális munkás”, másrészt pedig a magas fluktuáció és a szakemberhiány jelentősen nehezíti a hatékony segítségnyújtást.A helyzetet tovább rontja, hogy a jelenlegi szabályozás ezer tanulónként egy szociális munkás alkalmazását írja elő. Emiatt különösen a kisebb településeken egy szakembernek gyakran több iskola között kell megosztania idejét. A jelentés szerint ez sok esetben „lehetetlenné teszi, hogy érdemi időt töltsön egy-egy intézményben”.Nem jobb a helyzet az iskolapszichológusok esetében sem. Bár hivatalosan 938 teljes állású pszichológus dolgozik az iskolákban, a szakemberek többsége több intézményt lát el egyszerre. A Hintalovon jelentése szerint a szakemberek jelentősen túlterheltek, elsősorban az akut helyzetek kezelésével tudnak foglalkozni, a prevenciós munkára alig jut idejük.A gyermekjogi szervezet szerint a közoktatásban nemcsak a pedagógushiány jelent kihívást, hanem a gyermekek mentális és szociális támogatását végző szakemberek hiánya is. Miközben egyre több gyerek szorul speciális segítségre, a rendszer sok helyen már most is a kapacitásai határán működik.Az Eduline-on korábban azt is megírtuk, hogy 16 év után lett először oktatási miniszter Lannert Judit személyében, akinek az egyik első döntése az volt, hogy eltörölte a pedagógusok TÉR-értékelését és élesen kritizálta a középiskolai felvételi rendszerét.„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert JuditPedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.