Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni 2025-öt, azt a Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi jelentése szerint így lehetne megtenni:ez volt az az év, amikor a magyar társadalom szembesült azzal, hogy nem bántalmazások vannak a gyerekvédelmi rendszerben, hanem egy bántalmazó rendszerrel állunk szemben.A Hintalovon tizedik, jubileumi Gyermekjogi jelentése nemcsak a kerek évszám miatt különleges, hanem azért is, mert az országgyűlési választási időszakkal egy időben készült. Ez pozitív hatással volt a folyamatokra: április 12-e előtt nagyon gyakori volt, hogy nem érkeztek meg a kért adatok határidőre, utána néhány nap alatt minden hiányzó adatot megkaptak.Az idei kutatás azért is különleges, mert szerkesztésében részt vett Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, szakmai tanácsadója, aki időközben a Kátai-Németh Vilmos vezette Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára lett. A jogász végzettségű Gyurkó Magyarország egyik legelismertebb gyermekjogi és gyermekvédelmi szakembere. 2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézetben kriminológusként tevékenykedett, 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványának gyermekjogi igazgatója volt, majd 2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt.Az, hogy Gyurkó Szilvia államtitkári pozíciót kapott, azt jelezheti, hogy a gyermekvédelem sokkal inkább előtérbe kerül a következő években. A Hintalovon jelentése tehát olyan problémákat fogalmaz meg, amelyeken a jövőben az államtitkárnak és a minisztériumnak lesz lehetősége dolgozni. A problémák feltárása pedig az első lépés a fontossági sorrend kijelölése és a megoldások keresése irányába.Elkeserítő állapotban van a gyerekek mentális állapotaA jelentés készítői külön fejezetet szenteltek a fiatalok mentális egészségének. Ez nem meglepő annak fényében, hogy évek óta romlik a fiatalok mentális egészsége. Az iskolapszichológusok túlterheltek, túlnyomó többségük csak félállásban, vagy több intézmény között ingázva dolgozik.A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2025-ös jelentésében arról számolt be, hogy 12 397 érdemi hívásuk volt abban az évben. A hozzájuk forduló gyerekek többsége 13–18 év közötti, azonban az utóbbi években azt tapasztalták, hogy egyre több 12 évesnél fiatalabb gyerek is keresi őket.Sőt, 2025-ben 35 olyan hívásuk volt, ahol 10 évesnél fiatalabb gyerek kért segítséget.A legtöbb megkeresés a testi-lelki egészség kategóriájába sorolható, ezen belül pedig a legjellemzőbb témakör a szorongás és a félelmek. A Kék Vonalhoz forduló gyerekek jelentős részét akár napi szinten is éri bántalmazás a családjában vagy a kortársai között. A rossz mentális állapot, a nehéz családi vagy egyéb körülmények miatt az elmúlt években folyamatosan egyre többen fordulnak önsértés miatt az alapítványhoz. Amíg 2020-ban 301 ilyen jellegű hívásuk volt, addig 2025-ben már 1866 esetben hívták emiatt a segélyvonalat, azaz 5 év alatt meghatszorozódott ezeknek a hívásoknak a száma.Az öngyilkosság témája közel 2500 beszélgetésben merült fel, ezek közül 107 esetben merült fel akut életveszély. A tendencia itt is hasonlóan aggasztó: míg 2024-ben átlagosan naponta 5 esetnél jelent meg öngyilkossági gondolat, addig ez a szám 2025-ben átlagosan naponta 7-re nőtt. A jelentésben arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyerekek és fiatalok mentális terheltsége tartósan magas, és sok esetben meghaladja az elérhető ellátórendszerek kapacitásait. A KSH legfrissebb, 2024-es adatai szerint 18 befejezett öngyilkosság történt a 0–17 éves korosztályban. Ez emelkedés a 2023-as évhez képest, amikor 11 gyerek vetett véget az életének. Ennél többen (20-an) 2021-ben követtek el öngyilkosságot.Nőtt az örökbefogadások számaTavaly több mint ötven, gyermekjogi szempontból releváns vagy gyerekek helyzetét érintő jogszabály született. A jelentés szerint ezek elsősorban szimbolikus intézkedések voltak, és arra szolgáltak, hogy a nagy nyilvánosságot kapott ügyeket „elrendezzék”.Utóbbiakról a legtöbb embernek valószínűleg egyből a Szőlő utca ügye jut eszébe. 2025 decemberében kormányrendeletben határoztak arról, hogy a javítóintézetek irányítását és fenntartását a jövőben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) látja el. Erről még kevés konkrétumot lehet tudni, de szakmai szervezetek aggódnak, hogy a helyzet ezzel nem fog javulni, sőt, inkább csak romlik. A legfőbb aggályuk amiatt volt, hogy a gyerekvédelemben átállnak a büntetés-végrehajtási szemléletre. A fiatalkorúak börtönében sokkal kevesebb figyelem jut a bentlakók tanulására, egyéni fejlődésére és mentális jóllétére, mint a javítóintézetekben.Másik fontos téma tavaly a kórházban hagyott csecsemők helyzete volt. 2024-ben megkezdődött a kórházban hagyott csecsemők gyorsított örökbefogadása. Az új szabályozás szerint amennyiben hat héten belül sem az anya, sem más hozzátartozó nem jön a kórházban hagyott gyerekért, lemondó nyilatkozat nélkül is elindulhat a csecsemő örökbefogadási folyamata.A jelentés készítői szerint az alapproblémát önmagában az örökbefogadhatóság megkönnyítése nem oldja meg, hiszen nem találnak valamennyi gyereknek örökbe fogadó családot. Így további csecsemők, gyerekek maradhatnak a kórházakban, miközben alapvető jogaik súlyosan és elhúzódóan sérülnek. A KSH adatai szerint 2024-ben 1291 örökbefogadás történt, ami az ezredforduló óta a legmagasabb érték. A szakszolgálat 1142 örökbefogadásnál közvetített, és az esetek több mint felében a vármegyén belül találtak örökbefogadókat. Ebben komoly változás várható a következő években, ugyanis a 2025-ben elfogadott módosítások eredményeként jelentősen átalakul az örökbefogadás rendszere Magyarországon: megszűnik a több évtizede működő gyakorlat, amely szerint a gyermekvédelmi szakszolgálatok először a gyerek saját vármegyéjében kerestek örökbefogadókat. Ha az új kormány nem változtat ezen, akkor 2026 júliusától kizárólag országos rendszerben történik az örökbefogadás.Az éves gyermekjogi jelentésekben már többször kiemelték szakemberek, hogy a gyerekek legfőbb érdeke alapján a 12 év alattiakat nevelőszülőknél kell elhelyezni. Ez 2025 végéig sem tudott megvalósulni:2025-ben 2169, 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, 61-gyel több, mint 2024-ben.A helyzetet bonyolította, hogy 2025-ben hatályba lépett egy olyan új módosítás, ami szerint a gyámhatóság már az anya terhessége alatt dönthet arról, hogy a születendő gyereket ne lehessen hazavinni a kórházból. A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint ez az intézkedés nemhogy nem oldja meg a fennálló problémákat, hanem újabb jogi bizonytalanságokat idéz elő.Bár a gyermekjogi egyezménnyel összhangban a gyermekvédelmi törvény is tiltja, hogy gyereket anyagi ok miatt emeljenek ki a családjából, ez a jelenség mégis létezik.Nőtt a veszélyeztetett kiskorúak számaA „kegyelmi ügy” óta tartós figyelem irányul a gyerekek elleni erőszakra, nem volt ez másként 2025-ben sem. Az elérhető legfrissebb, 2024. évi KSH-adatok szerint több mint 125 ezer kiskorút tartanak nyilván veszélyeztetettként. December 31-én 31 379 védelembe vett gyerek volt.A veszélyeztetett és védelembe vett kiskorúak száma is nőtt a korábbi adatokhoz képest.Fotó: Hintalovon jelentéseAz észlelő- és jelzőrendszerben több mint 180 ezer jelzés érkezett a 0–17 éves korosztályról. 2023-ban ez a szám jelentősen alacsonyabb, nagyjából 159 ezer volt.A kutatás készítői szerint a jelentős emelkedés összefüggésben állhat a 2024-ben életbe lépő szigorítással. Vagyis azzal, hogy ha kiemelt veszélyeztető ok fennállása esetén a jelzőrendszeri tag nem tesz eleget jelzési kötelezettségének, akkor büntetőeljárás indítható ellene.A korábbi évekhez képest még nagyobb arányban érkeztek jelzések a köznevelési intézményekből, immár a jelzések többsége, 50,6 százaléka jött innen. 2024-ben 6372 fizikai bántalmazásban érintett gyerek volt, 8219 érzelmi bántalmazásban érintett, 1390 szexuális bántalmazásban érintett és 51 694 elhanyagolásban érintett. Ha összeadjuk, ez nem teszi ki a 180,6 ezer 50,6 százalékát, de valószínűleg arról van szó, hogy a statisztikában a kiemelt kategóriákat nézték külön, nem az összes jelzést.Fotó: Hintalovon jelentéseAz adatok tanúsága szerint 2024-ben is sokkal nagyobb arányban bántalmaztak gyerekeket családon belül, mint családon kívül.Fotó: Hintalovon jelentéseA Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól kapott adatok szerint a fenntartásukban lévő intézményekből 2025-ben 1695 gyerek esetében érkezett jelzés bántalmazásról. A jelzések kétharmada kortárs bántalmazás volt, egyharmada pedig felnőtt általi bántalmazás. A bántalmazások 52,3 százaléka fizikai bántalmazás volt. Ezen felül 15,9 százalék volt azoknak az aránya, akik fizikai és érzelmi bántalmazást is elszenvedtek, a fizikai és szexuális bántalmazást is elszenvedő gyerekek kevesebben voltak (0,9 százalék). Szexuális bántalmazásról 16 százalék számolt be, a jelzések 3,2 százaléka esetén pedig szexuális és érzelmi bántalmazást is elszenvedtek a gyerekek.Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat fenntartásában működő befogadó otthonokban is hasonló tendenciák láthatók. Ott 152 gyerekről érkezett jelzés, a kortársak általi és a felnőttek általi bántalmazások szintén kétharmad–egyharmad arányban oszlottak meg. A jelentett bántalmazások 80 százaléka fizikai bántalmazás volt.Több év sikertelen próbálkozás után az idén a Belügyminisztérium is küldött gyermekbántalmazási adatokat a Hintalovon Alapítványnak. Adatszolgáltatásuk április 12-e után érkezett meg. A BM a 2018–2024 közötti adatokat adta át, a 2025-ös adatokat nem küldte el.E szerint az állami és a nem állami fenntartású intézményekben is jelentősen emelkedett a jelzett esetek száma.Míg 2019-ben az állami intézményekből 623 esetet jeleztek, addig 2024-ben már 1821-et. A nem állami intézményekből érkező jelzések száma pedig kilencszeresére nőtt. 2019-ben 96 jelzés érkezett bántalmazás miatt, 2024-ben már 865.Emelkedett a fiatalok által elkövetett bűnesetek számaA Hintalovon külön foglalkozott azokkal a kiskorúakkal, akik bűncselekményt követtek el. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Statisztika (ENYÜBS) 2018 óta nem tartja nyilván az elkövetők számát, csak az elkövetések számát rögzíti. Az elmúlt években mind a gyermekkorúak (0–13 évesek), mind a fiatalkorúak (14–17 évesek) általi elkövetések száma nőtt.A tavalyi jelentésben beszámoltak róla, hogy ez különösen a gyermekkorúak esetében volt kiugró. A Telexen is foglalkoztunk azzal, hogy 2022-ben sem a fiatal-, sem a felnőttkorú bűnelkövetők száma nem nőtt olyan mértékben, mint a gyerekkorúaké: a számuk egy év alatt 33 százalékkal lett több.A Hintalovon szakemberei szerint a jelentős kiugrást valamilyen regisztrációs anomália okozhatta. Már a 2025-ös adatok is rávilágítanak arra, hogy a kiugrás részben fakadhatott valamilyen nyilvántartási okból, ugyanakkor az is egyértelműen látható, hogy növekedett az elkövetések száma. Míg 2023-ban 2523 elkövetést tartottak nyilván, addig 2025-ben 3164-et. Az adatok alapján az is megállapítható, hogy a fiatalkorúak körében is emelkedett az elkövetések száma. Míg 2023-ban és 2024-ben 8800 körül stagnált a számuk, addig 2025-ben 9115 elkövetést regisztráltak.Fotó: Hintalovon jelentéseMindegyik korcsoportban a lopás, a garázdaság és a testi sértés volt a leggyakrabban elkövetett bűncselekmény. Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása szerint 33 gyermekkorút (12-13 éves) és 2245 fiatalkorút (14–17 éves) ítéltek el jogerősen. A korábbi évekhez képest eltérés, hogy 2025-ben ítéltek el először két gyermekkorút letöltendő szabadságvesztésre. Erre korábban nem volt példa.Az elítélt gyermekkorúak esetében legtöbbször (16 esetben) javítóintézeti nevelést szabtak ki, 14 esetben próbára bocsátást, 12 esetben pedig pártfogó felügyeletet is elrendeltek. A fiatalkorúak közül 463-at ítéltek szabadságvesztésre, de 395 esetben felfüggesztették annak végrehajtását.Ami fontos, hogy 2025-ben a jogerős ítélettel javítóba kerülő 14–17 évesek 60 százaléka gyermekvédelmi szakellátásban élt, elsősorban gyermekotthonban vagy speciális gyermekotthonban.Az ENYÜBS adatai alapján 2025-ben nem csak a fiatalkorú elkövetők száma nőtt: mind a gyermekkorú, mind a fiatalkorú (14–17 éves) áldozatok száma jelentősen emelkedett.Fotó: Hintalovon jelentéseAz SNI-gyerekek nehezebb helyzetből indulnakA jelentés kiemelten foglalkozott a gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének kérdésével is. A 2025–2026-os tanévben tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma: 6000 fővel a korábbi tanévhez képest.Míg a korábbi években elsősorban családjogi ügyek miatt fordultak az UNICEF-hez, addig 2025-ben főleg oktatási jogokat érintő kérdésekben kérték a szervezet segítségét. Például iskolai erőszakkal kapcsolatos szülői panaszok, SNI-tanulókat érintő problémák, valamint egyéb olyan iskolai konfliktusok miatt, amikben a szülők eszköztelennek érezték magukat.Az alapvető jogok biztosának egyik jelentése drámai képet fest a magyarországi iskolai intézményrendszer állapotáról. A vizsgálat egy általános iskolában történt sorozatos kortárs bántalmazás miatt indult. Az alapszituáció az volt, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló éveken keresztül súlyosan bántalmazta a társait. Az iskola próbált reagálni az egyre fokozódó szülői panaszokra, azonban érdemi lépés nem történt az ügyben. Az intézmény nem gondoskodott a bántalmazott gyerekek védelméről, illetve a biztonságos és kiegyensúlyozott oktatási környezetet sem tudta garantálni. Az ombudsman megállapította, hogy sérti az SNI-gyerek legfőbb érdekét, hogy nem kapott megfelelő diagnózist. „A diagnózis hiánya miatt nem kaphatta meg az állapotához szükséges egyéni fejlesztést, így az iskola sem tudta megfelelően kezelni az ő szükségleteit” – olvasható a jelentésben.Ez csak egy eset, de rávilágít arra, hogy mennyi problémát okozhat az oktatásban, ha nem a gyerekek érdeke számít leginkább. Tavaly a Telexen is foglalkoztunk azzal, hogy egyre nehezebben oldják meg az SNI-gyerekek ellátását az iskolák.Csabai Lucia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) fogyatékosságügyi szakértője korábban lapunknak azt mondta: az SNI-státuszú gyerekek ellátásában patthelyzet alakult ki, a szülők nem tudnak jó döntést hozni. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek csak az SNI-státusz megszerzésével juthatnának hozzá a számukra szükséges fejlesztésekhez, mert ilyenkor jár alanyi jogon. Azonban hiába esnek át ezek a gyerekek a vizsgálaton, és kapják meg az SNI-státuszt, a szakértői véleményben foglalt javaslatok gyakran nem valósulnak meg. Például nem annyi órában kapnak fejlesztést, mint amennyit a szakvélemény előírt, nem elérhető megfelelő szakirányú gyógypedagógus, vagy nincsen meg a megfelelő módszertani felkészültség, környezeti feltétel az iskolában.Bár a Kézenfogva Alapítvány nem tartja nyilván külön a gyerekeket érintő eseteket, de a Hintalovon Alapítvány megkeresésére azt írták: 213 ügyben nyújtottak jogi segítséget tavaly, ezek között jelentős volt az oktatási tárgyú megkeresések száma, külön kiemelték ők is a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatását. Esetükben olyan jogi problémák merültek fel, mint például a fejlesztések, személyi, tárgyi feltételek hiánya.Tisza: Megerősítjük a nevelőszülői hálózatotAz irányvonalak, a kihívások tehát adottak a következő kormány számára. A Tisza programjában külön is foglalkozott a gyermekvédelemmel. Több pontban foglalták össze a legfontosabb ígéreteiket. Például:A szakemberekkel szoros együttműködésben megerősítik a jelzőrendszert: gyors, akadálytalan információáramlást teremtenek a védőnők, pedagógusok, háziorvosok és a rendőrség között.Megerősítik a gyermekvédelmi ellátórendszert, 20 százalékkal növelik az ágazat működési költségvetését, növelik a dolgozói létszámot.25 százalékkal azonnal megemelik az ágazatban dolgozók bérét, és inflációkövetővé teszik.Megerősítik a nevelőszülői hálózatot és növelik a lakásotthonok számát.A gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz.Emellett azt is írták, hogy bővítik a gyermekpszichiátriai férőhelyeket és a szakemberállományt, regionális krízisközpontokat fejlesztenek. „Lelki elsősegélyt és krízisellátást nyújtunk minden rászorulónak: telefonos és chatvonalakat biztosítunk; fejlesztjük a sürgősségi krízisosztályokat; szülői tréningeket szervezünk a korai jelek felismeréséhez. Kiemelt figyelmet fordítunk a mentális egészség javítására és fejlesztésére.” Ahogy láttuk a fiatalok mentális állapotának állását, erre mindenképpen szükség lesz.Az örökbefogadások meggyorsítása érdekében eltörlik az egyedülállók örökbefogadásának korlátozását. Lehetővé teszik, hogy a nevelőszülők adminisztratív akadályok nélkül fogadhassanak örökbe. A cél, hogy lehetőleg minden gyermek családban nőjön fel.A családon belüli erőszak visszaszorítását is ígérték, ennek érdekében bővíteni kívánják a krízis- és átmeneti otthonok kapacitását, rendőrségi és gyámhatósági továbbképzéseket terveznek. Gyermekbaráttá akarják tenni az igazságszolgáltatást: a gyermekbarát szobák számának bővítését ígérték, ezekben barátságos, nyugodt környezetben lehet az áldozatokat meghallgatni.Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője azt mondta, nyilvánosságra hozná a bicskei ügy aktáit és az elmúlt húsz év gyermekvédelmi bűncselekményeit. Gyurkó szerint az áldozatok hozzájárulásának kell lennie az első lépésnek egy ilyen folyamatban, és az is fontos lenne, hogy ne egyéni, hanem intézményes szinten vizsgálják ki ezeket az eseteket.Kátai-Németh Vilmos a bizottsági meghallgatásán is az elszámoltatást, átvilágítást hangsúlyozta. Új szociális rendszert ígért, létrehozzák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, aminek a feladata a jogsértések kivizsgálása lesz. Emellett egyenlő bánásmódért felelős és gyermekvédelmi ombudsman is lesz.Az persze kérdés, hogy a sok terv közül mi az, amit kiemeltként fognak kezelni, és ezek hatására mi változik majd egy év múlva a gyermekjogi jelentésben. Amennyiben feláll az érintett minisztérium, mindenképpen megpróbálunk válaszokat kapni ezekre a kérdésekre.