A továbbra is csak az interneten elérhető Népszava idézi az Európai Bizottság friss országjelentését, amely szerint a magyar oktatási rendszer továbbra is csak erősíti a meglévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségeket. A tanulói teljesítmények és készségek közötti különbségek a legnagyobbak egyike az Európai Unióban, az oktatási eredmények, a felsőfokú végzettségűek arányának javításához további erőfeszítések szükségesek.
A roma tanulók fokozottan kitettek a korai iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettség kockázatának.
Az oktatási szegregációt az egyházi és magániskolák számának növekedése is erősíti.
A jelentés szerint a tanárhiány továbbra is nagy kihívás, pedagógusállomány átlagéletkorát tekintve az egyik legidősebb az EU-ban. A felsőoktatásba felvettek száma ugyan nőtt az elmúlt években, de diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban: tavaly a 25-34 éves magyarok 32,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége, szemben a 44,8 százalékos uniós átlaggal, ami visszafogja a termelékenységet, az innovációt.
Az uniós jelentés sok szempontból összecseng azzal, amit Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter mondott pedagógusnapon, amit Gulyás Gergely, a Fidesz-frakcióvezetője úgy értelmezett, hogy a tárcavezető a kommunizmust idéző iskolamodellt akar ráerőltetni a társadalomra. Szerinte ugyanis „Lannert Judit sok más változtatás mellett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről beszélt”, bizonytalanságba taszított több tízezer diákot és családjaikat.
