A kelet-európai ipari modell két évtizeden át jól működött: a nyugati cégek idehozták a termelést, a régió pedig képzett és költséghatékony munkaerővel, stabilitással és uniós tagsággal szolgált. Most viszont a játékszabályok változóban vannak.A Boston Consulting Group (BCG) számításai szerint több mint ezermilliárd dollárnyi ipari termelés helye válhat kérdésessé, vándorolhat el Nyugat-Európából és a skandináv országokból, ha a vállalatok nem hajtják végre időben a technológiai átállást. Az Egyesült Államokban további 440 milliárd dollárnyi termelés jövője bizonytalan.A tét nem kisebb, mint az európai gyártókapacitások jelentős részének jövője, de a BCG friss tanulmánya alapján megfelelő beruházásokkal és támogató iparpolitikával ennek jelentős része megőrizhető. A háttérben nem a hagyományos kiszervezési logika áll. A mesterséges intelligenciára épülő, úgynevezett Factory of the Future (FoF) megoldások egyes iparágakban már annyira csökkentik a termelési költségeket, hogy olcsóbb lehet egy német vagy amerikai gyár helyben történő korszerűsítése, mint a termelés áthelyezése egy alacsonyabb bérszínvonalú országba.Ettől függetlenül maradnak olyan ágazatok, ahol továbbra is a relokáció a racionális döntés. Ebben az átalakulásban Kelet-Európa különösen érdekes helyzetben van. A BCG szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország nemcsak megőrizheti az elmúlt években kiépített nearshoring szerepét, hanem bizonyos ágazatokban tovább is erősítheti azt. Ehhez azonban szükség lesz technológiai beruházásokra, a digitális infrastruktúra és a munkaerő készségeinek fejlesztésére.Három áttörés állította új pályára a gyártástA „jövő gyára” nem új koncepció, az elmúlt években viszont egyszerre három olyan technológiai áttörés is bekövetkezett, amely gazdaságilag életképessé tette a termelési rendszerek teljes átalakítását.Az első az úgynevezett agentic rendszerek gyors fejlődése, amelyek már nem csak részfeladatokat, hanem összetett gyártási folyamatokat képesek koordinálni.A második a fizikai és virtuális mesterséges intelligencia érettsége: a robotok betanításához szükséges idő 70 százalékkal csökkent, miközben az automatizálható feladatok köre jelentősen bővült.A harmadik tényező a számítási kapacitás robbanásszerű növekedése. A rendelkezésre álló feldolgozási teljesítmény az elmúlt évtizedben nagyjából ezerszeresére nőtt, ami lehetővé teszi a valós idejű szimulációkat, az AI-modellek futtatását és a komplex gyártási rendszerek optimalizálását.A Factory of the Future, vagyis a FoF lényege nem egy-egy gép vagy gyártási pont korszerűsítése, hanem a teljes termelési rendszer újragondolása. Az automatizáció, az energiafelhasználás optimalizálása, a minőségellenőrzés, a karbantartás és a termeléstervezés ugyanannak az integrált rendszernek a része. Emiatt az egyes fejlesztések nem egyszerűen összeadódnak, hanem erősítik egymás hatását.A FoF megoldások akár 60 százalékos termelékenységi megtakarítást (amikor ugyanazon mennyiségű munkát kevesebb erőforrással végeznek el) is eredményezhetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dolgozók 60 százaléka feleslegessé válik. A versenyképesség terén való lemaradás jelent kockázatot a munkahelyek számára, mivel a versenyelőnyüket elvesztő gyárak máshova költöznek.