A nyilvánosságra hozott biztonsági jelentés szerint
a vállalat eddig elsősorban vízzel szennyezett NMP-oldószer regenerálását végezte.
A tervezett bővítés azonban már nikkel-, kobalt- és mangántartalmú katódiszap fogadását és feldolgozását is lehetővé tenné. A folyamat során az oldószer visszanyerése mellett úgynevezett „black powder”, vagyis katódanyag-por keletkezik.
Az ügy különös jelentőségét az adja, hogy a Debreciner korábban arról számolt be: a debreceni CATL akkumulátorgyárban keletkező NMP-tartalmú szennyvíz kezelésének egyik lehetséges célpontja a komáromi JWH lehet. Ennek nyomán az aPont Komárom petíciót indított annak érdekében, hogy ne szállítsanak Debrecenből akkumulátoripari szennyvizet Komáromba.
A helyi civilek az elmúlt hónapokban több közadatigénylést is benyújtottak annak tisztázására, hogy pontosan honnan érkeznek, illetve érkezhetnek a komáromi telephelyre feldolgozásra szánt akkumulátoripari hulladékok és veszélyes anyagok. Ezekre a kérdésekre azonban máig nem érkezett egyértelmű válasz.
