Sokkal több hajó halad át a Hormuzi-szoroson, mint amennyit hivatalosan látunk, ez az oka annak, hogy nem szállt el még jobban az olaj világpiaci ára– állapította meg Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Naponta akár tíz tanker is áthaladhat a szoroson a hivatalos számon felül, mivel egyik érintettnek sem érdeke, hogy beszámoljanak róla.A fizikai olajpiacon csökkent a nyomás, ez pedig nem csak a szoroson áthaladó hajóknak köszönhető, hanem annak, hogy a piac alkalmazkodott az új viszonyokhoz. Az USA és más termelők exportja nyersolajból és finomított termékekből is nőtt, miközben az importőr országok, mint Kína, csökkentették a keresletüket. Európa más irányból pótolja a kieső katari gázimportot, főleg amerikai és észak-amerikai LNG-vel. 2027-ben további kapacitások érkeznek a piacra, ezért nem várható, hogy a gáz ára úgy elszálljon, mint 2022-ben. Jobb a helyzet, mint amit a hírekből ki lehet olvasni– fogalmazott Kiss, aki szerint az inflációs hatás is kisebb lehet, mint az orosz–ukrán háború kirobbanását követően. Az iráni konfliktus ugyan lejjebb hozta a GDP-növekedésre vonatkozó várakozásokat és növelte a várt inflációt, de recesszióra az Amundi elemzői semelyik nagyobb gazdaságban nem számítanak. https://hvg.hu/360/20260517_hvg-eu-gazdasag-valsag-stagnalas-novekedesA fejlett gazdaságok jegybankjai a várakozások szerint szigoríthatnak a monetáris politikán. Kamatot emelhet az Európai Központi Bank (EKB) is. Kiss szerint ez hiba lenne, ezért nem is számít tartós kamatemelés ciklusra, legfeljebb 1-2 emelésre, amit aztán később viszonylag gyorsan vissza is csökkenthet az EKB. A fejlődő országok többsége is kamatot emelhet, de van néhány ország, ahol csökkentést áraz a piac, ilyen többek között Magyarország is. Kegyelmi időszak Az Amundi befektetési igazgatója szerint a piac már a választás előtt beárazta a kormányváltást. Egyelőre a piac megelőlegezi a bizalmat az új kormánynak. Kérdés, hogy meddig tart ez a kegyelmi időszak, de az eddigi intézkedések a várakozásokhoz képest is jól alakultak. A nemzetközi befektetők pozitív megítélését az is jelzi, hogy a 10 éves magyar államkötvény hozama már nem a románnal, hanem a lengyellel van egy szinten, sőt, utóbbinál is alacsonyabb – ilyenre legutóbb tartósan 2016-2017-ben volt példa. A dollárral szemben 2023 óta erősödtek a fejlődő devizák, de a kormányváltás után a forint még hozzájuk képest is erősödött. Lengyelországban a 2023-as kormányváltás után tartósan erősek maradtak az eszközök, ha rendbe jönnek a költségvetési folyamatok, itthon is hasonló következhet be. https://hvg.hu/360/20260603_azelso-szaz-nap-mezeshetek-bizalom-kezdeti-orom-hvg-masik-kozgazdasagA hazai makrogazdasági várakozásokkal kapcsolatban az idei évre még nem kimondottan optimista az Amundi előrejelzése, de jövőre már 1,5 százalék körüli lehet a GDP növekedése, 2027-ben pedig megközelítheti a három százalékot is. Az infláció idén még 4 százalék felett maradhat, de a következő években fokozatos mérséklődésre számítanak. Arról, hogy az erős forint milyen hatással lehet a magyar exportra, a közgazdász úgy fogalmazott:önmagában nem az árfolyam a probléma, hanem az, hogy milyen gyorsan változott.A nagy cégek tudják fedezni a devizaárfolyamot, a kisebbek már kevésbé. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszú távon nem segíti a gyenge forint az exportot, ahogyan az erős sem gátolja. „1-2 negyedévig lehet rossz, de ha beindul az alkalmazkodás, tudja kezelni a gazdaság” – mondta Kiss, aki szerint a régiós példák is azt mutatják, hogy nem esett vissza az export ott, ahol erősödött a deviza. Hogy tartósan hogyan értékelik a befektetők a magyar eszközöket, az a középtávú pályától függ: a kormánynak a vállalt ígéreteket óvatosan kell végrehajtania, úgy, hogy az a költségvetést ne borítsa fel. Wéber Tamás portfóliómenedzser szerint van, amivel könnyen lehet spórolni, a hatékonyabb közbeszerzésekkel, a propaganda visszafogásával a GDP 0,5-1,5 százalékát takaríthatja meg a kormány. De hosszú távon valamilyen negatív, fájdalmas intézkedést is hozni kell – tette hozzá a szakértő, aki szerint az ársapkákat pedig idővel vélhetően ki kell vezetni, mertrezsicsökkentéssel nem lehet bemenni az eurózónába. Kiss szerint a kegyelmi időszak azt jelenti, hogy a befektetők egyelőre elhiszik az ígéreteket, de tisztán majd akkor látunk csak, ha ezek törvénybe lesznek fektetve. Ha a hitelminősítők pozitívan ítélik meg ezeket a törvényeket, akkor novemberben levehetik a negatív kilátást a magyar gazdaságrólSpórolási lehetőséget jelenthet az adósságszolgálat is:Magyarország jó helyzetben van, mert eddig nagyon rossz helyzetben voltunk– fogalmazott az Amundi szakértője. Ez azt jelenti, hogy eddig magas kamattal finanszíroztuk a nagy költségvetési hiányt, ami a GDP 4,5 százalékába került évente. Ha kitart a befektetői bizalom, akkor 4-5 év alatt „átpöröghet” az államadósság alacsonyabb kamatra. https://hvg.hu/360/20260529_hvg-horvath-gabor-koltsegvetesi-tanacs-elnoke-adossagszabaly-koltsegvetesi-torveny-interjuTrend, nem buborék A geopolitikára a következő években a „szabályozott káosz” lesz jellemző– véli Kiss. A nagyhatalmi versengés, valamint a középhatalmak törekvése a stratégiai autonómiára befektetési lehetőségeket is jelentenek. Az AI pedig nem buborék, hanem egy trend, ami tartósan velünk maradhat. Ehhez a trendhez pedig mögöttes infrastruktúrára is szükség van.A nagy globális trendeket az jellemzi, hogy nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontok is fűtik őket – tette hozzá Wéber Tamás, az Amundi portfóliómenedzsere. Az egyik ilyen szempont a globális ellátási láncok törékenysége: lehet, hogy olcsóbb máshonnan megvenni az energiát, mint a norvég olajmezőkről, de utóbbi biztos forrás, ami beépül az árba. Fontos trend a fejlett gazdaságok elöregedése: csökken a munkaképes korú lakosság, de a migráció elutasítottsága más megoldást kell a döntéshozóknak találnia. Az egyik válasz az automatizáció, az AI. Wéber szerint hasonló trend az elektrifikáció is, amelyet hajt a hatékonyság és az autonómiai igény, a környezetvédelmi szempontok és a mesterséges intelligencia áraméhsége. Az áramtermelés a decentralizált források termelésén keresztül nőhet, mint amilyen a szél- vagy napenergia. Ezeket azonban be kell kötni a hálózatba, amihez rengeteg magas feszültségű kábelre van szükség. Ezeknek a kábeleknek a piacán magas a belépési küszön, ezért a növekedés abban a néhány cégben csapódhat le, amely ma a piac nagy részét elfoglalja. A decentralizált áramtermelés magával hozza a tárolókapacitások iránti kereslet növekedését is, amiből az akkumulátoripar profitálhat. https://hvg.hu/360/20260502_hvg-iran-valsag-megujulok-energiaforrasok-geopolitikaWéber hasonló lehetőséget lát a tengeri szélerőművekben: ezek ugyanis azok az alternatív energiaforrások, amelyek a legkiegyenlítettebben termelnek. A modern szélturbinák telepítéséhez azonban egyre nagyobb hajókra van szükség, a megfelelő technológiákkal pedig csak pár cég rendelkezik. Hasonló a helyzet a tengeri olajtermelés piacán, amely egyre inkább felértékelődhet a szárazföldi termelés nehézségei miatt. Hiába nő az igény a fúróhajók iránt, egy-egy ilyen leszállítása a megrendeléstől 4-5 év, ezért a már aktív szereplők profitot tudnak húzni abból, hogy felmennek az árak. Globális trend a fizetési piac technológiai fejlődése is: a jelenlegi, bankkártyás rendszer drága, a megoldást a blockchain-technológia, és a kötött árfolyamú kriptovaluták, a stablecoinok jelenthetik Wéber szerint. A nagyvárosi közlekedésben a robottaxik hozhatnak áttörést, ez befektetési szempontból azért érdekes, mert ezek a járművek nagyon sok szenzort igényelnek, ilyeneket viszont viszonylag kevesen gyártanak. Hasonló a helyzet a humanoid robotokkal, hiszen az esetükben a költségek nagy részét az aktuátorok, a robotok „izületei” jelentik. Wéber úgy látja, hogy nem a hájpolt startupokba, hanem azokba az ipari cégekbe érdemes fektetni, amelyek alaptevékenységüket egészítik ki a globális trendekben való részvétellel. Ilyenek lehetnek például az autóipari beszállítók: aki eddig kuplungot gyártott, az most részben átállhat a robotok „izületeire”. Nyitóképünkön Kármán András bizottsági meghallgatása 2026. május 12-én. (HVG / Cabrera Martin)