A Perzsa-öböl kereskedelmét hónapokra megbénító amerikai-iráni háború következtében legutóbb 15 éve volt olyan alacsony az EU-s gáztárolók töltöttségi szintje, mint most. Egyes szakértők szerint túl későn indult újra a Hormuzi-szoros forgalma ahhoz, hogy megelőzzön egy nagy téli gázdrágulást.
Senki sem tudja, mennyire lehet komolyan venni az USA és Irán között nagy nehezen megszületett ideiglenes békemegállapodást, hiszen a felek hétvégén is megtámadták egymást, és mindkét ország a másikat vádolta a tűzszünet megsértésével. Az, hogy egy amerikai tisztviselő nyilatkozata szerint hétfőn mégis megállapodtak a tárgyalások folytatásában, mindenesetre reményt keltő, ahogy az is, hogy a Hormuzi-szoros újraindult forgalma megcsappant ugyan a támadásokra, de nem állt le.Ez üdvös, mert a kereskedőhajóknak óriási lemaradást kell behozniuk: bár a forgalom teljesen valójában sohasem állt le a szorosban – Irán vitte a saját hajóin a saját olaját, az USA meg trükkösen csempészett ki szállítmányokat – az Allianz becslése szerint Hormuz lezárásának hónapjaiban több mint 1200 szállítóhajó kényszerült visszafordulni vagy horgonyt vetni, összesen mintegy 125 milliárd dollár értékű áruval a fedélzetén.A beszorult áruk között a legjelentősebb tétel az olaj volt, melynél békeidőben a globális kereskedelem 20-25 százaléka csorog át a Hormuzi-szoroson, a műtrágya, melynél ez az arány 30 százalékos, és a cseppfolyósított gáz, mely esetében a világkereskedelmi volumen közel 20 százaléka esett ki a szoros lezárásával. Utóbbi az egyik oka annak, hogy elég rosszul áll az Európai Unió téli gázbetárolása.
