Látkép a Gellért-hegyről – Fotó: Róka László / MTINem kizárt, hogy közbeszerzések után közberuházásként épüljenek itthon bérlakások, de a kormány bérlakásprogramjának kidolgozásáért felelős Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint gyorsabb és olcsóbb is lehet olyan programot kialakítani, amiben magánfejlesztők vegyesen hoznak létre magántulajdonban maradó és a köz rendelkezésére bocsátott lakásokat is.Előzmények: a Tisza Párt programja az állami szociális bérlakásépítési program mellett azt az ígéretet tartalmazza, hogy megteremtik a jogi, pénzügyi és adózási ösztönzőket, amelyek révén a magánszféra is érdekeltté válik abban, hogy új, megfizethető piaci alapú bérlakásokat építsen.16,4 milliárd euró befagyasztott uniós forrás felszabadításáról született politikai megállapodás múlt hét pénteken, az erről szóló sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök elmondta, a pénz egy részét a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudják költeni.Tágabb kontextus: a helyreállítási alapból körülbelül 10 milliárd euróhoz jut hozzá a kormány a főként korrupcióval kapcsolatos feltételek teljesítéséért cserébe, amelyből 1,5 milliárd eurót fordítanának kis- és középvállalkozásokat támogatására és lakhatásra.A kollégiumi férőhelyek bővítése és a bérlakásépítés is célja lesz annak a programnak, amin a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a helyreállítási alapból érkező forrásokat kezelő Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) együtt fog kidolgozni – erről beszélt Vitézy kedden egy sajtóbeszélgetésen.Alulnézet: a programok keretében olyan városokban valósulnának meg beruházások, ahol lakhatási válság van, Vitézy szerint ezek főként ipari és egyetemi központok. Budapest, Debrecen és Győr biztosan célterület, de más városokban is vizsgálni fogják a lehetőségeket.Elsődlegesen egy olyan finanszírozási megoldásban gondolkodnak, amelyben az MFB 20 százalékos támogatási szintet biztosít uniós forrásból, a maradék 80 százalékot a magántőkének kellene emellé tennie. A becslés szerint ez 3-5 milliárd eurós ingatlanfejlesztési összértéket tud megmozdítani a piacon, ami forintban ezermilliárdos nagyságrend.Mit mondanak ők? A program részleteinek kidolgozása még zajlik, az eddigi tárgyalások alapján kifejezetten sokféle pénzügyi eszköz jön majd szóba (támogatás, hitel, hitelgarancia, tőkebefektetés), de hogy ezek közül mit tartalmaz majd a program, az a piac felmérésétől és az Európai Bizottsággal folytatott további tárgyalásoktól is függ majd.Megfelelő konstrukcióban a legolcsóbb és gyorsabb megoldás, ha magánfejlesztők akár kiadási, akár eladási céllal új lakásokat építenek, és emellett vállalják, hogy akár egy lakásügynökségi típusú modellben a köz rendelkezésére bocsátják a megépített lakások egy részét – mondta Vitézy Dávid a G7 kérdésére.A közberuházásban, közbeszerzés útján való építést sem zárja ki a miniszter olyan helyeken, amelyek a magánfejlesztők számára kevésbé vonzóak.Mi várható? A program előkészítése az év végéig lezárulhat, a projektek indulása pedig attól is függ, hogy mennyire vannak előkészítve (például rozsdaövezetek esetében ez lassabb lehet). „Az biztos, hogy ebben a ciklusban ebből érdemi, látható építkezéseknek kell lenniük” – mondta Vitézy.Erős prioritás, hogy urbanisztikai logika szerint is indokolható helyszínen legyenek a projektek, Vitézy szerint fontos, hogy megfelelő tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező, a városszövetbe integrálódó módon jöjjenek létre a fejlesztések.
Ezermilliárd forintot is megmozgathat a kormány bérlakásépítési programja
A programért felelős Vitézy Dávid nem zárja ki, hogy közberuházásként épüljenek bérlakások, de gyorsabb és olcsóbb is lehet, ha a magánfejlesztők vegyesen építenek köz- és magántulajdonú lakásokat.
A kormány 3-5 milliárd eurós bérlakásépítést indít 80% magántőke és 20% EU-finanszírozással egyetemi városokban. Megfizethető lakhatás a tech-hub vonzásában és versenyképességében döntő; az urbanisztikai integrálás operációs költségeket spórol.












