Budapest klímája csendben, de drámai sebességgel alakul át és a változás nem a távoli jövő, hanem a jelen valósága
– közölte Facebook-bejegyzésében a Klímapolitikai Intézet, amely azt a kérdéskört járta körbe, vajon meddig lesz élhető nyaranta a magyar főváros.
A klímaváltozás egyik legközvetlenebb és legveszélyesebb városi következménye a hőhullámok intenzifikálódása. Magyarország átlaghőmérséklete pedig már most gyorsabban emelkedik a globális átlagnál, a Kárpát-medence pedig különösen sérülékeny térségnek számít. Budapest helyzete ebből a szempontból még kritikusabb: a sűrű beépítés, a magas burkolt felszínarány és a korlátozott légáramlás miatt a város saját mikroklímát alakított ki. Ez az úgynevezett városi hősziget-hatás.
A belső kerületekben éjszaka akár 5-8 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet is mérhető, mint a környező vidéki területeken. A város gyakorlatilag „raktározza” a nappali hőt.
A legaggasztóbb azonban nem is feltétlenül a nappali maximumok emelkedése, hanem az éjszakák megváltozása. A trópusi éjszakák – amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá – korábban ritka jelenségnek számítottak Budapesten. Ma viszont már rendszeresen előfordulnak, és a század közepére akár többszörösükre nőhet a számuk. Ez azért rendkívül veszélyes, mert az emberi szervezet alapvetően az éjszakai lehűlés során regenerálódik. Ha ez elmarad, a hőterhelés kumulatívvá válik: nő a szív- és érrendszeri események, a kiszáradás, a stroke és a légzőszervi komplikációk kockázata. A hőség valójában az egyik leghalálosabb természeti veszélyforrás Európában – csak kevésbé látványos, mint egy árvíz vagy vihar.
