Christopher Olah, az Anthropic társalapítója kezet fog XIV. Leó pápával a mesterséges intelligencia térnyeréséről szóló enciklika, a Magnifica Humanitas bemutatása előtt a Vatikánban, 2026. május 25-én. – Fotó: Alberto Pizzoli / AFPMájus 25-én, pünkösd hétfőn mutatták be XIV. Leó pápa első, Magnifica humanitas kezdetű enciklikáját. A katolikus egyház első olyan hivatalos teológiai dokumentumát, amelyet teljes egészében a mesterséges intelligenciának szenteltek. De mit keresett a dokumentum bemutatóján egy ateista IT-vezér, miért problémás a katolikus egyházfő szerint a mesterséges intelligencia és hogy jön a képbe Tolkien?Épül az új bábeli toronyAz enciklika a római katolikus egyház fejének egy meghatározott témát feldolgozó körlevele, amelyet a világ püspökeihez, rajtuk keresztül a hívekhez, sőt gyakran minden jóakaratú emberhez intéz. Ezeket a szövegeket a pápák szokás szerint nyomtatva küldik el a püspököknek, XIV. Leó azonban szakítva ezzel a hagyománnyal, személyesen szólalt fel saját enciklikájának bemutatóján, ezzel is hangsúlyozva, milyen sürgetőnek tartja az MI okozta társadalmi jelenségek megvitatását.A Magnifica humanitas arról szól, hogy miként kell óvnunk a mesterséges intelligencia korában az emberi személyt. A mesterséges intelligenciára és az emberiség válságaira fókuszáló dokumentumban az egyházfő kijelenti, hogy az MI feletti ellenőrzés nem maradhat egy szűk réteg kezében, és felhívja a figyelmet, hogy az új technológia a világ konfliktusait is táplálja. A pápa szerint „az emberiség ma döntő választás előtt áll: vagy az új Bábel tornyát építi fel, vagy pedig azt a várost, amelyben Isten és az emberiség együtt lakik.”XIV. Leó május 15-én, a Rerum novarum kezdetű enciklika megjelenésének 135. évfordulója alkalmából látta el a kézjegyével a körlevelet. „Százharmincöt évvel ezelőtt tiszteletreméltó elődöm, XIII. Leó szemügyre vette a gyári munkások helyzetét, családjaik gyökértelenné válását és a gyors ipari átalakulás által előidézett új szegénységi formákat. Megértette, hogy az egyház nem maradhat távol. Az emberi méltóságot fenyegető korszakos átalakulás idején a Rerum novarum enciklika az evangélium és a társadalmi tanítás fényében szólalt meg a kibontakozó »új dolgokról«” – fogalmazott Leó pápa. És úgy folytatta, hogy napjainkban hasonló horderejű átalakulással nézünk szembe, melynek talán még súlyosabbak lehetnek a következményei. „A mesterséges intelligencia már most életünk számos területét érinti, hatással van az emberi együttélést alakító döntésekre. Drámai módon alakítja át a hadviselés módját is.”A Vatikán és a mesterséges intelligenciaA tudósok, mérnökök, politikai és közintézményi vezetők, szülők és tanárok bevonásával készült dokumentum bemutatóján a katolikus egyházfő úgy fogalmazott, „a mesterséges intelligenciát le kell fegyverezni. Tudom, erős ez a kifejezés, de szándékosan választottam, mert a jelen pillanat olyan szavakat kíván, amelyek képesek felhívni a figyelmet, felébreszteni a lelkiismeretet és előrevivő utakat kijelölni az emberiség számára” – mondta Leó pápa.A Magnifica humanitas azt segít megérteni, hogyan nézzünk szembe a digitális átmenettel, és amint a Magyar Kurír rámutat, a dokumentumnak fontos előzménye Ferenc pápának a béke 57. világnapjára, 2023. január 1-jére írt üzenete, A mesterséges intelligencia és a béke, amely az emberi méltóság, a béke és a közjó távlatában vizsgálta a mesterséges intelligencia kérdését. A Vatikán, mutat rá Görföl Tibor teológus bő tíz éve tart fenn kapcsolatot a mesterséges intelligencia észak-amerikai fejlesztőivel. A Kultúra Pápai Tanácsa például már 2016-ban tanácskozásra hívta a Google, a LinkedIn és az OpenAI vezetőit, később pedig Ferenc pápa azzal bízta meg Paul Tighe ír püspököt, hogy amerikai katolikus egyetemek vezető filozófusaival és erkölcsteológusaival együttműködve ápolja a kapcsolatot a Szilícium-völgy cégeivel. Katolikus tudósok többek között annak az Anthropicnak a műhelyét is tanulmányozták, amelynek társalapítója, a Claude nevű nagy nyelvi modell fejlesztésén dolgozó, magát ateistának valló 33 éves Christopher Olah Leó pápa friss enciklikájának bemutatóján is részt vehetett.A szinódusi aulában felszólalva Olah önkritikát gyakorolt. Kijelentette, hogy az olyan vezető AI-cégek, mint amelyek közül egynek a szószólója ő is, óriási kereskedelmi, geopolitikai és személyes nyomás alatt működnek, és ez a piaci versenyhelyzet olyan kényszereket és ösztönzőket teremt, amelyek időnként óhatatlanul ütköznek azzal, amit morálisan helyes cselekedetnek nevezünk. Ezért elengedhetetlennek tartja a folyamat külső, techvilágon kívüli, például egyházi vagy kormányzati etikai ellenőrzését, írja a Qubit.Picassótól GandalfigA Magnifica humanitast, fejti ki Görföl Tibor, éppen az a kérdést foglalkoztatja, hogy miként változhat meg az emberi élet ebben az újfajta környezetben. XIV. Leó szerint először a határtalanság illúziójával kell szembenéznünk. Az emberi határok digitális és technológiai lebontása ugyanis azzal fenyeget, hogy az emberből kiveszik a szeretet és a vágy, eltűnik az együttérzés, kioltódik a nagylelkűség és a mások szükségtelei iránt tanúsított érdeklődés, így pedig lehetetlenné válik a vallási tapasztalat és az Isten iránti odaadás is – magyarázza Görföl.És a dokumentumnak ez az a pontja, ahol XIV. Leó szenvedélye megmutatkozik. Hosszan sorolja ugyanis azokat a művészeket, aktivistákat és tudósokat, akik kiálltak minden ember méltósága mellett, és nem voltak hajlandók arra, hogy természetesnek tartsák a rosszat. Nagy elismeréssel szól Pablo Picassóról, de Martin Luther Kingről, Dorothy Dayről, Benazír Buttho egykori pakisztáni miniszterelnökről vagy Marie Curie-ről is. Steven Spielberg Schindler listája című filmjét is annak példájaként említi, hogy a múlt nem merülhet feledésbe, az enciklika az 5. fejezetben pedig előkerülnek Gandalf szavai, amik Göncz Árpád fordításában így hangoznak:„De nem a mi feladatunk, hogy uraljuk a világ áradásait, hanem hogy azt tegyük, ami belőlünk telik azoknak az éveknek a segítségére, melyekben élünk, kiirtva a rosszat a mezőkön, amiket ismerünk, hogy azok, akik utánunk élnek, tiszta földet művelhessenek.”A beszéd akkor hangzik el, amikor Gandalf arra buzdítja a Nyugat embereit, hogy álljanak csatasorba Sauron seregei ellen. Itt Gandalf arra bátorítja a vezetőket, hogy minden bátorságukat és erejüket összeszedve szálljanak szembe a rájuk leselkedő gonoszsággal. Ez a tanács visszhangozza azt az útmutatást, amelyet Gandalf Frodo számára adott küldetése legelején. Mindez remekül illik a katolikus szentmisék végén elhangzó elbocsátással: „menjetek, küldetésetek van”.