Lehet, hogy a demencia aggasztó jeleit nem feltétlenül a látványos memóriaromlás mutatja? A Baycrest, a Torontói Egyetem és a Yorki Egyetem kutatói most arra jutottak, hogy a beszéd ritmusának megváltozása, a töltelékszavak használata, a hosszabb szünetek már évekkel a memóriaproblémák megjelenése előtt utalhatnak a kognitív hanyatlásra. Egyúttal azokat a korábbi kutatási eredményeket is megerősítették, amelyek szerint azoknak az idősebb felnőtteknek, akik gyorsabban beszélnek, általában jobb állapotban van az agya.A kanadai kutatásba bevontaknak részletes képeket mutattak, majd megkérték őket, hogy írják le azokat a saját szavaikkal. Emellett a végrehajtó funkciók mérésére szolgáló teszteket is kitöltettek velük. A következő lépésben mesterséges intelligencia bevonásával elemezték a beszédfelvételeket: mennyi szünetet tartanak, milyen gyakran mondanak olyasmiket, hogy „ööö” vagy „izé”, mennyire nehezen találják a szavakat, milyen gyorsan reagálnak. A több száz finom beszédjellemzőből következetesen meg lehetett jósolni, hogy a résztvevők mennyire teljesítettek jól a kognitív teszteken, még azután is, hogy a kutatók olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az életkor, a nem és az iskolai végzettség.A demencia korai nyelvi jelei sokszor annyira hétköznapiak, hogy szinte nem is tűnnek fel. A kutatók szerint ilyen lehet például a gyakoribb megállás és gondolkodás, a lassabb beszédtempó, az egyszerűbb mondatszerkezetek használata, a szókincs beszűkülése, vagy amikor valaki körülír egy szót ahelyett, hogy kimondaná. Ráadásul ezek bárkinél előfordulhatnak, teljesen „normálisnak” tűnnek. Stressz, fáradtság, rossz alvás, túl sok feladat egyszerre – bármire ráfoghatók. A különbség viszont a mintázatban van: ha a beszéd ritmusa és komplexitása tartósan változik, az már utalhat neurológiai problémára is, nem csak egy „rossz napra”. https://hvg.hu/tudomany/20260520_demencia-keziras-teszt-betegseg-alzheimer-korA korral természetesen romlanak az agyi funkciók, azonban azt, hogy ez mikor válik kórossá, nehezebb kimutatni. A standard kognitív teszteket nehéz gyakran megismételni, és az emberek gyakran már attól is „javulnak”, hogy megismerkednek ezekkel a tesztekkel. A demencia egyik legnagyobb problémája pedig éppen az, hogy túl későn veszik észre.A természetes beszéd viszont egy egyszerűbb alternatívát kínálhat, miután mindenki beszél. A kutatók szerint ezért elképzelhető, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia már a hétköznapi beszélgetésekből is képes lesz korai kognitív kockázatot jelezni. Végül egy gyakorlati módszerré válhat azon emberek azonosítására, akiknek a kognitív hanyatlása gyorsabban halad a vártnál, és akik hajlamosabbak a demenciára.A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a beszédvizsgálat nem teljesen megbízható diagnosztikai eszköz. Egy gyakori „ööö”-zés még nem jelent Alzheimer-kórt, mint ahogyan az sem, ha valaki időnként elveszíti a fonalat egy hosszú mondat közepén. Viszont a kutatásuk izgalmas lehetőségeket teremt olyan eszközök fejlesztésére, amelyek segíthetnek a kognitív változások nyomon követésében akár a klinikákon, akár otthon. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.