A földrész digitális önállóságának növelését igyekszik elérni az EU az európai szuverén felhők létrehozását és működését érintő direktívák kidolgozásával, s úgy tűnik, hogy az üggyel már jó ideje foglalkozó Brüsszel ezúttal időben lépett. A cél ugyanis az, hogy miközben felszámolják vagy legalábbis jelentős mértékben csökkentik a függést az amerikai technológiai cégektől, az adatszuverenitást is szavatolják azzal, hogy a felhőkbe kerülő információkat a földrészen tárolják, s azokat csak megfelelő biztonsági jogosultsággal rendelkező európai polgárok kezelhetik.Erre már csak azért is szükség van, mert az amerikai szolgáltatók szerverein őrzött adatokhoz az Egyesült Államok hatóságai – a 2018-as Cloud-törvény alapján – akkor is hozzáférhetnek jogi eszközökkel, ha azok fizikailag Európa területén találhatók. Bonyolítja a helyzetet Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája, emiatt ugyanis bizonytalanná vált, hogy a folyamatosan változó exportkorlátozások milyen mértékben teszik lehetővé az AI-chipekhez és -technológiákhoz való hozzáférést. Az adatok jogi, fizikai és üzemeltetési értelemben vett európai szuverenitása mellett az is fontos, hogy a szuverén felhők fejlesztése számos munkahelyet teremt, miközben növeli a kontinens innovációs erejét és versenyképességét.A technológiai óriások közül már többen is beszálltak az európai szuverén felhők megteremtésébe. Az Amazon Web Services szuverén szolgáltatásának (AWS European Sovereign Cloud) teljes körű – benne magyarországi – elérhetőségét januárban jelentették be. A cég azt is közölte, hogy miközben a németországi Brandenburgban lévő központ mellett helyi AWS-zónákat hoz majd létre Belgiumban, Hollandiában és Portugáliában is, csak Németországban 7,8 milliárd dollárt fektet be a következő évtized végéig, és ezzel közel háromezer munkahelyet tart fenn. Az AWS európai felhőjét kizárólag európai uniós állampolgárok üzemeltetik, és nincs kritikus függősége az EU-n kívüli infrastruktúrától. Ami a rendszer cégjogi részét illeti, az AWS dedikált irányítási struktúrát hozott létre Európában egy új anyavállalattal és három Németországban bejegyzett leányvállalattal, amelyeket EU-állampolgárok vezetnek, akik kötelesek betartani az európai jogszabályokat és az AWS European Sovereign Cloud érdekében cselekedni – hangsúlyozták a januári potsdami megnyitón. https://hvg.hu/tudomany/20260115_aws-european-sovereign-cloud-europai-szuveren-felho-indulasA befektetés és a technológia méltatása mellett a HVG által megkérdezett szakértők szkeptikusak az amerikaiak európai rendszerével kapcsolatban. Mivel mégiscsak egy amerikai érdekeltségről van szó, elképzelhetőnek tartják, hogy az Amazon – például washingtoni titkosszolgálati kérésre – tulajdonosként el tudja érni európai érdekeltségénél adatok kiadását vagy a szolgáltatás korlátozását. Ezekre a félelmekre az AWS részéről korábban úgy reagáltak, hogy „a folytonosság biztosítása érdekében” a szolgáltatás üzemeltetésére feljogosított európai alkalmazottak „még szélsőséges körülmények között is” független hozzáféréssel rendelkeznek az AWS European Sovereign Cloud szolgáltatások fenntartásához szükséges forráskód replikájához. Ez sokakat megnyugtat, mások viszont „még európaibb” megoldásokra helyeznék a fókuszt.Ilyenek is működnek már, a Deutsche Telekom és az ugyancsak német SAP is megjelent a piacon. Az SAP magyarországi értékesítéstámogatási vezetője, Mezei Ferenc a HVG-nek elmondta, hogy a cég a felhőszuverenitás négy aspektusát veszi figyelembe. Az egyik az EU-s és azokkal összhangban a hazai jogszabályoknak való megfelelés. (Magyarországon az a 2024-es kiberbiztonsági törvény szabályozza a területet, amely a korábbiaknál szigorúbb kötelezettségeket ró a vállalatokra is.) Van egy, az infrastruktúrával kapcsolatos aspektus, tehát a saját gépterem, annak elemei és a számítási kapacitás. A harmadik az, hogy hol találhatók az adatok. Ha a lokáció fontos, akkor azoknak az országon belül kell lenniük. Azt is szavatolni kell, hogy az üzemeltetést végző személyeknek az adott ország polgárai vagy megfelelő átvilágításon átesett, társországból érkezett polgárok közül kell kikerülniük. Utóbbival kapcsolatban Mezei azt mondta: a gyakorlat az, hogy a NATO-tagországok elfogadják a más tagállamok által végzett átvilágítások eredményét.A T-Cloud mottója a Deutsche Telekom barcelonai standján az MWC 2026 kiállításonBalogh Csaba / HVGAz SAP a megrendelők igényeitől és a partnerek méretétől függően többféle szuverénfelhő-szolgáltatást nyújt, akár saját adatközpontjában, akár az ügyfél tulajdonában lévő vagy általa kiválasztott adatközpontban az SAP által üzemeltetett infrastruktúrán. Ez a megoldás az adatok, az üzemeltetés, a technika és a jogi szempontok tekintetében a legmagasabb szintű szuverenitást biztosítja, miközben megőrzi a technológiai szolgáltató felhőalapú innovációját és architektúráját. Mezei Ferenc arról is beszélt, hogy míg a legnagyobb ügyfelek számára elérhető és teljes körű szolgáltatások költsége több tízmillió euró, aktívan dolgoznak a szolgáltatások „leskálázásán”: azon, hogy a kis- és középvállalati szektor is profitálhasson a szuverén felhők nyújtotta lehetőségekből. Ez még akkor is igaz, ha a fő célközönséget továbbra is a kormányzati és a közigazgatási szervek, a pénzügyi szektor, valamint az ipar kritikus fontosságú szereplői alkotják. https://hvg.hu/tudomany/20250929_szuveren-felho-aws-telekom-sapMiközben a szakértők szerint az egészen kis vállalkozások számára – elsősorban a költségek miatt – aligha jelent valódi megoldást a szuverén felhő, a középvállalatoknak érdemes fontolóra venniük ezt a lehetőséget. Ezzel ugyanis biztonságban tudhatják a pénzügyekkel és az ügyfelekkel kapcsolatos érzékeny adataikat, egyszersmind megfelelnek a szigorú EU-s adatvédelmi előírásoknak (GDPR). A szakértők úgy vélik, a kis cégek legtöbbje számára egy hibrid modell alkalmazása lehet a legjobb választás, ebben az esetben a kritikus adatok szuverén felhőben vagy helyben maradnak, míg a kevésbé érzékeny, skálázható folyamatok a publikus felhőben futnak.Az SAP folyamatosan szondázza az európai vállalatok véleményét a szuverén felhőkkel kapcsolatban. A magyarországi adatok egyelőre nem nyilvánosak, ám már közzétették a sok szempontból hasonló körülmények között működő csehországi és szlovákiai cégeknél végzett márciusi felmérés eredményét. E szerint a szlovákiai vállalatvezetők körében kiemelten magas az EU-n belüli adattárolás iránti igény. A megkérdezett menedzserek 87 százaléka tartja elengedhetetlennek, hogy a felhőszolgáltatások igénybevételekor az adataik ne hagyják el az Európai Unió területét. Csehországban a válaszolók 74 százaléka követeli meg az adatszuverenitást. Mindkét országban a megkérdezettek mintegy kétharmada mondta azt, hogy az új felhőszolgáltató kiválasztásánál komolyan mérlegelni fogják a szolgáltató szuverenitási garanciáit.A megkérdezettek többsége hajlandó többet fizetni a szuverenitás szavatolásáért, ám a válaszokból az is kiderül, hogy a csehországi és szlovákiai cégek is leginkább a hibrid modellt részesítik előnyben. A megkérdezettek közel kétötöde tette le a voksát a hibrid megoldás mellett, míg a kizárólag szuverén felhőhasználatban gondolkodók aránya Szlovákiában 17, Csehországban pedig 15 százalékos. A hibrid megoldást preferálók Szlovákiában elsősorban a cégek működésével kapcsolatos adatokat helyeznék el a szuverén felhőben, Csehországban viszont a pénzügyi adatok szerepelnek az első helyen. Mindkét országban fontosnak nevezték még a kutatás-fejlesztéssel, valamint az ellátási láncokkal kapcsolatos adatok védelmét.A szuverén felhőszolgáltatás fejlesztése mellett érvelő unió is fontosnak nevezte a kis cégek bevonását. „A mesterséges intelligencia a felhő nélkül nem alkalmazható széles körben, és Európában még nem épült ki az a fizikai infrastruktúra, amely széles körben bevezethető, biztonságos és szuverén felhőkapacitást biztosíthatna. Határozott lépések nélkül az európai államok közigazgatási szervei, a kis- és középvállalatok, valamint a stratégiai iparágak továbbra is függenének az EU-n kívüli óriási felhőszolgáltatóktól” – áll a kisebb cégek digitalizálását szorgalmazó brüsszeli szervezet, a European Digital SME Alliance közleményében.
Mit kezdhet ma egy magyar kkv, és egyáltalán mihez akar kezdeni a szuverén felhőben?
Szaporodnak az uniós irányelveknek megfelelő európai szuverén felhőmegoldásokat kínáló szolgáltatások, miközben gyorsul az eredetileg főként állami és nagyvállalatok számára készült megoldások „leskálázása”, ami a kis cégek számára lehet jó hír.








