A jelenleg, kétségtelenül nagy horderejű, politikai események árnyékában még mindig érdemtelenül kevés szó esik a civil társadalomról, a civil szektorról, pedig számos okból fontos lenne ezt megtenni. A civil társadalom helyzete sokszínűsége, ereje, láthatósága ugyanis fontos eleme, indikátora a demokratikus jogállamnak, társadalomnak. Teret adva az önszerveződésnek, az önkéntességnek, az érdekek megjelenítésének, a civil társadalom lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok a civil szervezeteken keresztül részt vehessenek az országos és helyi ügyek alakításában – és itt nem elsősorban az a lényeges, hogy ténylegesen megteszik-e, hanem hogy megtehetik –, a közügyek formálásában, kontrollt gyakoroljanak az állam felett, ellensúlyozzák az állami, piaci dominanciát, és ellássák szolgáltató szerepüket.
A civil fogalom (a civil társadalom összefüggésében) alatt elsősorban az állampolgárok önkéntes alapon szerveződő, öntevékenységre alapozó – nem feltétlen szervezetté formálódó – együttműködéseit értjük. Fontos, hogy a civil társadalom az államtól és a piaci szektortól független cselekvési szféra. Az erre az alapra (is) építkező intézményesült szervezeteket civil szervezetként vagy nonprofit szervezetként tartjuk számon.
