Az új jegybanki vezetés fordulatot hajtott végre, amit a befektetők is elismernek – üzente az Országgyűlés illetékes bizottságában Kármán András, aki a Pénzügyminisztérium és az MNB közti jó együttműködésre számít. Az elmúlt negyedszázadban erre alig akadt példa.
Kíméletlenül bírálta az Orbán-kormány politikáját a pénzpiac – utólag. Az országgyűlési választások előtti napon egy euróért 376 forintot kellett adni, a voksolás utáni hétfőn 363-at, és a kurzus azóta is a 360-as centrum körül ingadozik. Ez felér egy felminősítéssel, hiszen a gazdaság állapota egy hónap alatt érdemben nem változott. Eltűnt a magyar állampapírok kiemelkedően magas hozamfelárának egy része is, ami egyértelmű jelzés, hogy – ha a pénzpiac bízik egy ország kormányában és jegybankjában – az államadósságot jóval olcsóbban lehet finanszírozni. Szakkifejezéssel élve, az Orbán-kormány súlyos választási vereségével kiárazódott a működéséhez köthető bizalmatlansági felár, az a többletjövedelem, amelyet az államadósságot finanszírozó befektetők elvártak a magyar állampapíroktól.A piac szereti a meséket– adott lélektani magyarázatot a történtekre a minap a CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann. „A német és a magyar állampapírok közti hozamfelár különbségének a fele eltűnt, a lengyel államkötvényeké pedig momentán magasabb, mint a magyaroké” – jelezte, mekkora jelentősége van a befektetői bizalomnak. Mielőtt az USA megtámadta volna Iránt, a tízéves német állampapír hozama 2,7 százalék körül volt, a lengyelé 4,9, a magyaré 6,5 százalék. Az előbbi kettő hozama azóta a globális környezet romlása miatt emelkedett, a múlt hét végén 3,17, illetve 5,9 százalék volt, a magyar devizakötvényé viszont 5,6 százalékra csökkent. Ez annak fényében valóban meseszerű javulás, hogy a lengyel állampapírok hitelminősítői besorolása klasszissal jobb a magyaroknál, amelyek a befektetésre még ajánlott kategória alján helyezkednek el. További hozamemelkedést nem várunk, jövőre hat százalékhoz közeli, az alatti hozamra számítunk – tekint előre Trippon Mariann.
