Ha idehaza nem érvényesülnek az energiamamutokra vonatkozó szétválasztási szabályok, akkor a napelemet, energiatárolót telepítő háztartások és cégek fizetik meg az összejátszás árát.A szerző energetikai szakértő. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik.Amikor egy állami energetikai konszern egyszerre tölti be az elosztóhálózat gazdájának, a kivitelezőnek, a tervezőnek és a végső vevőnek a szerepét a napelemes és energiatárolói piacon – közös márkával, marketinggel és vélhetően közös információkkal –, nem csupán üzleti ambíció kerül az asztalra. Kötelező erejű uniós jogszabály sérelme, a hazai zöld technológiai szektor versenyképessége és fogyasztók millióinak jövőbeli energiaszámlája egyaránt felmerül.Európa fejlett piacain ilyen magatartásra ma már nem kerülhet sor szankciók nélkül. Az EU belső energiapiaci irányelve, az iparági felügyelő-fejlesztő szervezetek*Például az uniós ACER, a brit Ofgem és a német BNetzA (ottani „MEKH”-ek) évtizedes, auditált mechanizmusrendszerei pontosan azért épültek ki, hogy a szabályozott monopolhálózat és a versenypiaci ág közötti határt átjárhatatlan intézményi falak jelöljék. Magyarországon ezek a falak egyelőre papírból vannak. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogyan alakult ki a hazai helyzet, és miért veszélyes ez az egész gazdaságra.A gázvezetékektől a napelemekig – 20 év „belügy”A hazai energiapiac utóbbi két évtizedének legtanulságosabb jelensége nem egyetlen botrányos tranzakció volt, hanem a szisztematikus átláthatatlanság: az a mechanizmus, amellyel a piac legfontosabb döntései – hálózati díjakról, kapacitáselosztásról, engedélyezési prioritásokról – a szabályozói és iparági elit zárt körében dőltek el, a verseny és a nyilvánosság kizárásával.2005-2006, Mol-E.ON gázfúzió: az EU ekkor még kikényszerítette a földgázszállító (FGSZ) kiszervezését: az E.ON nem vehette át a szállítói tevékenységet. Precedens, amely az uniós erőt mutatta – és amelyet a későbbi évek hazai döntései egyre kevésbé idéztek fel.2011-2015, a gázipari perek: független gázkereskedők a bíróságon támadták meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendszerhasználati díjakat megállapító határozatait, sikerrel. A Kúria – legutóbb a 2021-es tarifamódszertan esetében – visszamenőleges hatállyal jogellenesnek minősítette és megsemmisítette a hatóság határozatát.*forrás: Kúria összefoglalója a C-277/22. sz. EUB ügyben A bírósági eljárások kiindulópontja a díjmegállapítási módszertan átláthatóságának hiánya volt, ami tágabb kontextusban felvet a hálózati és kereskedelmi ágak közötti kérdéseket is.2013-2015, állami közmű-visszavásárlások: az ENKSZ, majd a Nemzeti Közművek létrehozásával az állam visszavásárolta a privatizált közszolgáltatókat. A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciókat; a versenypiaci tér drasztikusan szűkült, a szabályozói kontroll nem erősödött arányosan.2014-2016, a HAG-kapacitás és a MET: a Baumgarten–Győr gázvezeték kapacitásának lényegében pályázat nélküli kiosztása volt az első eset, ahol az energetikai járadékvadászat széleskörű közbeszédtémává vált. A Figyelő, az Index és a Válasz Online tényfeltáró anyagai hozták felszínre: az iparágon belüli architektúra a piaci verseny rovására is kialakítható.2019-2021, az MVM-E.ON eszközcsere: ekkor rögzült stabil duopóliummá a hazai villamosenergia-elosztói piac az MVM és az E.ON között. A piacfelosztás és az intézményi összefonódások mértékét jól mutatja, hogy a tranzakció révén az MVM 25 százalékos tulajdonrészt is szerzett az E.ON Hungáriában, így az állami cég felsővezetői*a jelenlegi pénzügyi és infrastruktúra-vezérigazgató-helyettesek egyidejűleg az E.ON Hungária Zrt. igazgatóságában is ott ülnek. Hogyan várható el éles piaci verseny két olyan cégcsoport között, amelyek a legfelső döntéshozói szinten napi szinten látnak rá egymás stratégiájára? Ez az intézményi status quo tökéletesen megágyaz a belterjes piaci logikának a valódi, éles lakossági és kkv-piaci verseny helyett.2025-2026, a napelemes fordulat: ez az első eset, ahol a strukturális anomáliák nem a nagykereskedelmi gáz- vagy árampiacon, hanem a saját tetőjükre napelemrendszert telepítő fogyasztók millióinak döntési helyzetében jelennek meg közvetlenül. A kevesek játéktere a demokratizálódó energetikai technológiákon keresztül a társadalom egészének ügyévé vált. Amiről korábban csak a szakma tudott, azt most a napelemrendszert telepítő fogyasztók ezrei élik meg közvetlen következményként.Ami máshol kötelező, nálunk hiányzikAz Európai Unió irányelve*2019/944/EU részletesen rögzíti a funkcionális szétválasztás (unbundling) követelményeit. Európa fejlett piacain az alábbi garanciák alapvetőek:Nyilvános megfelelési jelentés: Németországban az elosztók évente részletes, auditált jelentést tesznek közzé arról, ki fért hozzá az ügyféladatokhoz.Márkaszétválasztás: Nagy-Britanniában az elosztó és a versenypiaci cég nem használhat azonos nevet vagy logót.Informatikai falak: technikailag is lehetetlen az ügyféladatbázisok megosztása, ezt független IT-auditorok ellenőrzik évente.Forgóajtó-szabályok: ha egy vezető a hatóságtól vagy a hálózati cégtől a versenyszférába távozik, 12–24 hónapig nem foglalkozhat korábbi területével.Magyarországon a jogszabályok papíron léteznek ugyan, de a gyakorlat hiányos: esetenként például a csoportszintű IT-infrastruktúra és adatforgalom szétválasztása nem ellenőrizhető, a csoportszintű marketing összemosódhat, a hatósági vezetők összeférhetetlenségi nyilatkozatai pedig nem hozzáférhetők.Hogyan működik a strukturális előny a gyakorlatban?Az MVM-csoport Magyarország villamosenergia-elosztásának meghatározó szereplője, az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. – közösen az E.ON Hungária-csoport elosztó vállalataival – az ország elosztói (DSO) piacának közel 80 százalékát lefedik. Az MVM holdingon belül pedig működik egy MVM Optimum Kft. nevű cég, amely versenypiaci energetikai kivitelezési és szolgáltatási – köztük napelemes telepítési és közvilágítási fejlesztői – tevékenységet is végez anyavállalata szolgáltatói területén.A jogi szétválasztás papíron fennáll: külön cégek, külön mérlegek. A funkcionális szétválasztás azonban – az EU irányelv valódi követelménye – a rendszerek, az ügyféladatbázisok, a márka, a kommunikáció és a személyi összetétel szintjén egyaránt megkérdőjelezhető.Számos iparági forrás említ egy, az Otthoni Energiatároló Program 2026 keretében az MVM-csoporttól 2026-ban „MVM Napelem” feladóval tömegesen kiküldött emailt, melynek címzettjei a nyertes pályázók voltak. A levél az MVM Optimum Kft.-t ajánlotta kivitelezőként, a csoport „tervezhető és biztos hátterét” is hangsúlyozva.Ez a március 30-i email az összedolgozás legnyilvánvalóbb esete lehet.A hálózatüzemeltető és a versenypiaci kivitelező azonos csoportszintű márkanév alatt kommunikál az állami program nyerteseivel. Pedig az uniós irányelv*(EU) 2019/944 irányelv 35. cikke szerint a hálózatüzemeltető nem nyújthat versenyelőnyt saját versenypiaci leányvállalatának.A laikus fogyasztó döntése racionálisnak tűnik: aki az MVM márkanévtől reméli a gördülékenyebb hálózati csatlakozást és a gyorsabb engedélyezést, az nem téved – ha a piaci játékszabályok nem működnek. Ezért tiltja az uniós jog a márkaösszemosást: nem a fogyasztó naivitása a probléma, hanem az, ha a rendszer nem véd meg tőle.Az iparági szereplők által tapasztalt – hatósági adatigényléssel alátámasztható – anomáliák továbblépnek ennél: ha az MVM Optimum testvércége, az MVM Démász/Émász vagy más hálózatüzemeltető esetleg előre tudja, mikor szabadul fel hálózati kapacitás egy adott transzformátorkörzetben (mert a DSO testvércéggel közös informatikai infrastruktúrán osztja meg ezt az információt), ennek alapján agresszív marketinget folytathat pontosan arra a területre. Eközben a független kivitelezőket „kapacitáshiányra” hivatkozva visszautasíthatják. Ha ez megtörténik, az nem pusztán etikai kérdés, hanem a szétválasztási szabályok legsúlyosabb megsértése.Az Otthoni Energiatároló Program milliárdos állami forrás. Ha a versenypiaci leányvállalat a hálózati erőfölény alapján szisztematikusan több megbízást szerez minőségi és áralapú teljesítmény nélkül, ez az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok*EUMSZ 107–108. cikk sérelmét veti fel.Megkeresésünkre az MVM hangsúlyozta, hogy maradéktalanul betartja a jogszabályokat és a hatósági előírásokat, az elosztói engedélyes társaságok semmilyen versenyelőnyt nem nyújtanak az MVM-csoport leányvállalatainak. Az MVM hálózati társaságai – a diszkriminációmentesség követelményének eleget téve – az MVM-csoportba tartozó társaságokkal semmilyen többletinformációt nem osztanak meg. Az egyes MVM-tagvállalatok kizárólag a saját IT-rendszerükhöz rendelkeznek hozzáféréssel. Az MVM Optimum Kft. a saját weboldalán keresztül, a programhoz kapcsolódóan ajánlatkérési szándékkal regisztrált ügyfelekkel folytatott kommunikációt. Az MVM Optimum Kft. az ügyfeleivel folytatott kommunikáció során saját marketingmegjelenését és cégnevét használja.*Az MVM minden tevékenysége során felelősen, szakmai alapokon, szigorú ellenőrzések mellett jár el, és maradéktalanul betartja a jogszabályokat és a hatósági előírásokat.Az elosztói engedélyes társaságok semmilyen versenyelőnyt nem nyújtanak az MVM-csoport leányvállalatainak. A sajtómegkeresésben hivatkozott napelem@mvm.hu e-mail-cím az MVM Optimum e-mail-címe, amely ennek a társaságnak a kezelésében áll, az az elosztói csatornáktól teljesen független. Tehát az elosztók nem kommunikáltak az OETP pályázattal kapcsolatban ajánlattételi szándékkal a felhasználók felé. Jelezzük továbbá, hogy az elosztók elektronikus üzenetküldésre az eloszto@mvmemaszhalozat.hu és az eloszto@mvmdemaszhalozat.hu címeket használják, melyek jól elkülöníthetőek más szereplők elektronikus elérhetőségeitől. Az MVM tagvállalatai jellemzően valóban használják cégnevükben vezérszóként az „MVM” megnevezést, de a hálózati társaságok színvilágukban és az MVM Hálózat megjelöléssel egyértelműen elkülönülnek az MVM többi tagvállalatától.Az MVM hálózati társaságai – a diszkriminációmentesség követelményének eleget téve –, az MVM-csoportba tartozó társaságokkal semmilyen többletinformációt nem osztanak meg. Az erre vonatkozó előírásokat a hálózati társaságok megfelelési programja tartalmazza, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hagy jóvá. A megfelelési program végrehajtásáról a független megfelelési ellenőr évente megfelelési jelentést készít, amelyet szintén a MEKH hagy jóvá. A megfelelési program és megfelelési jelentés a https://mvmhalozat.hu/ oldalon elérhető.Az egyes MVM-tagvállalatok kizárólag a saját IT-rendszerükhöz rendelkeznek hozzáféréssel, az egyes rendszerek nem kerülnek megosztásra. A számlázási informatikai rendszer a jogszabályoknak megfelelő tanúsítással rendelkezik.Az MVM Optimum Kft. a saját weboldalán keresztül, a programhoz kapcsolódóan ajánlatkérési szándékkal regisztrált ügyfelekkel folytatott kommunikációt. Az MVM Optimum Kft. lehetőséget biztosított arra, hogy az azt igénylő ügyfelek részére meghatalmazottként eljárva a pályázat benyújtását teljes körűen lebonyolítsa. A pályázati eredményről azon ügyfelek esetében kaptunk értesítést, akiknek a pályázatát az MVM Optimum Kft. munkavállalója nyújtotta be meghatalmazottként, ennek megfelelően a bírálatról szóló értesítés is a részére lett megküldve. Az érintett ügyfeleket ezen értesítések tartalmáról haladéktalanul tájékoztattuk.Az MVM Optimum Kft. az ügyfeleivel folytatott kommunikáció során saját marketingmegjelenését és cégnevét használja. A napelem@mvm.hu e-mail-címet az MVM Optimum Kft. használja. A fiókot az MVM Optimum Kft. kezeli, rajta kívül csak az informatikai szolgáltatást biztosító MVM-tagvállalat fér hozzá.Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Otthoni Energiatároló Programban több száz kivitelező cég érintett, és az MVM Optimum Kft. elkötelezett abban, hogy a piaci versenyt az ajánlatok és a szolgáltatás színvonala határozza meg, azonban a tisztességtelen verseny – ideértve a versenytárs jó hírnevének megsértését – a jogszabályok alapján tilos, így ezzel szemben az MVM Optimum Kft. minden esetben fel fog lépni.Az MVM Informatika és az MVM-csoportban történő IT-auditok eredményei és megállapításai üzleti titoknak minősülnek, nem publikus információ. A tanúsítások eredménye az MVM Informatika mint csoportszintű IT szolgáltató esetében publikusak, az MVMI honlapján elérhetőek (informatika.mvm.hu). Továbbá a könyvvizsgálati mérleg része az IT audit jelentés, amely az eredmény beszámoló része, ez szintén publikus. (Az MVM válasza a csillagra kattintva teljes egészében is elolvasható.)Miért veszélyes ez mindannyiunkra?A fogyasztó az ügyintézési biztonság illúziójával fizeti meg a verseny hiányát és a drágább zöld átállást, miközben a háztartási napelem-telepítések száma mára több százezres nagyságrendű. Aki napelemet vagy akkumulátort szerel fel, energetikai piaci szereplővé válik, és azt várja el, hogy a piac szabályai mindenkire egyformán vonatkozzanak.Több párhuzamos kényszerpálya szorítja most a piacot: az EU kötelező dekarbonizációs határidői és a technológiai árak drámai csökkenése, amely a napelemet és az akkumulátort tömegpiaci termékké tette, valamint az orosz energiafüggőség csökkentésének pályája*REPowerEU. Ezek a tényezők egyszerre teremtenek hatalmas keresletet, és teszik különösen érzékennyé a piacot a verseny torzítására.A hazai kkv-szektor – napelemes telepítők, tervezők, mérnökök, szakmunkások tízezres köre – döntési helyzetbe kerül: lehet-e életképes üzleti modellt felépíteni egy piacon, ahol az állami infrastruktúra monopolistája egyszerre kivitelező, tervező és hálózati engedélyező is? Hol a biztosíték arra, hogy a hálózati adatokhoz való hozzáférés és az engedélyezési sorrend a lefektetett szabályok alapján, nem a cégcsoporton belüli lojalitás alapján dől el?A technológiai forradalmat Európa-szerte az innovatív helyi vállalkozások hajtják végre. Ha az integrált konszern a strukturális előnyökkel megelőzi a független kivitelezőket, a hazai tudásbázis és kivitelezői kapacitás pótolhatatlanul elsorvad. Emellett a Nemzeti energia- és klímatervben rögzített megújulóenergia-célok teljesítése is kérdőjelezhető, ha a zöld piacot szerkezeti torzulás nyomja el.Puha összefonódás: a konferenciák színpadaA „szelíden foglyul ejtett hatóság”*copyright Polyák Gábor jelensége tetten érhető a szakmai fórumokon is. Ha megnézzük például a Portfolio Energy vagy a Sustainable World konferenciák előadólistáit az elmúlt évtizedből (2015–2026), évről évre ugyanazok a nevek bukkannak fel, de hol MEKH-referensként, hol MVM-vezetőként, hol pedig egy nagy tanácsadó cég képviselőjeként. Ez a körhinta bizonyítja: a tudás és a kapcsolatrendszer akadálytalanul áramlik, egymást követő állásokon át, csak a kitűzőn cserélődik a logó.Az Európai Unió irányelve*2019/944/EU irányelve 35. cikke nem csupán a jogi, hanem a funkcionális szétválasztást is megköveteli. Az alábbi táblázat mutatja a fejlett EU-s piacokon alkalmazott mechanizmusokat és a hazai helyzetet.De a minta nem az MVM jelenlegi vezetésénél kezdődött. Az ismert iparági szakemberek között is van, akinek pályafutása a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának éléről egy magán energetikai társaság igazgatói székébe, onnan a rendszerirányító Mavir vezérigazgatói pozíciójába, majd az EDF Hungaria (piaci versenytárs) piacfejlesztési igazgatói székébe vezetett. Ez tökéletesen leírja az állam, a tanácsadók, a rendszerirányítók és a piac közötti határok elmosódását.A kialakult gyakorlat a napelemes és más erőművi csatlakozásoknál, a tárolói és a közvilágítási fejlesztéseknél, a hálózatok tervezésénél-kivitelezésénél és más területeken is egyaránt érzékeny pont,hiszen amikor a hálózati elosztók a Mavir korlátaira hivatkozva elutasítják például a csatlakozási kérelmeket, a piaci szereplő nem tudja eldönteni, hogy az elutasítás alapja a valós műszaki állapot vagy stratégiai érdek. Kritikus kérdés: a villamosenergia-törvény alapján a Mavir vezérigazgatójának kinevezéséhez MEKH-tudomásulvétel szükséges. Ezeket az aktusokat a MEKH nyilvántartja, de vajon folytat-e érdemi, strukturális összeférhetetlenségi – és nem csak formai, szakmai megfelelőségi – vizsgálatot, amikor a jelölt a versenypiacról vagy a tanácsadói szektorból érkezik? Ha igen, hol a társadalmi ellenőrzés lehetősége?Számos más ismert pályaív – mint amikor egy szakember a MET-től a Mavir élére ugrik, vagy másvalaki többszöri MEKH-MVM rotációja – mutatja be ugyanezt a mintát. Ezek önmagukban persze nem bizonyítanak jogsértést, azt viszont bemutatják, hogy a jelenlegi hazai szabályozás nem rendelkezik azokról a mechanizmusokról, amelyek máshol Európában a hasonló helyzetek kezelésének alapját képezik. Hazai rendszerünk a szándéktól függetlenül rendkívül sérülékeny.Megkeresésünkre a MEKH azt írta, hogy a belépő vezetők összeférhetetlenségi nyilatkozatot töltenek ki, ezek azonban nyilvánosan nem elérhetőek. A hivatal felsővezetőire jogviszonyuk megszűnése esetén elhelyezkedési korlátozás vonatkozik, amelyről jogszabályok rendelkeznek.*Ezeket meg is nevezte a hivatal, ahogy egyébként a MEKH válaszának nagy része jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott.Az önkizárási eljárásrend létezéséről vagy nyilvánosságáról a MEKH nem nyilatkozott. Az uniós ACER és a brit Ofgem esetében ezzel szemben mind az érdekeltségi nyilatkozatok, mind az önkizárási protokollok nyilvánosan elérhetők.A hatóságok tesztje és az iparági összefogásIdén tavasszal párhuzamos hatósági eljárások indultak: a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség panaszt nyújtott be a MEKH-hez a szétválasztási szabályok megsértésének gyanúja alapján, és bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalhoz erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt.Ezek célja nem a piaci szerkezet felrobbantása, hanem az EU-s jogban jól körülírt garanciák kikényszerítése:Az érintett hálózati cégek (MVM Démász, MVM Émász) IT-jogosultság-mátrixának bekérése és külső, független IT-auditorral történő ellenőrzése – különös tekintettel arra, hogy az MVM Informatika Zrt. infrastruktúrájából történhet-e hozzáférés a hálózati ügyféladatokhoz.A megfelelési program és az éves megfelelési jelentések mélységi vizsgálata: tartalmaz-e konkrét garanciát a napelemes és energiatárolós piacon folytatott keresztmarketing megakadályozására?Az MVM hálózati leányvállalatai és az MVM Optimum Kft. közötti belső elszámolóárak transzferár-dokumentációjának vizsgálata, megakadályozandó a burkolt keresztfinanszírozást.MEKH belső összeférhetetlenségi szabályzatának és az elfogultság miatti önkizárási protokolljainak nyilvánossá tétele, különös tekintettel az iparági múlttal rendelkező vezető tisztviselőkre vonatkozó garanciákra.A hatósági eljárás erejét az dönti el, mennyire épül aggregált, számszerűsíthető bizonyítékokra. Egy érdekképviselet akkor a legerősebb, ha tagvállalatainak konkrét, ügyfélnév nélkül is azonosítható adatait – engedélyezési átfutási idők, kapacitásblokkolások, vagy párhuzamos, például MVM Optimum-megkeresések – rendszerezett formában tudja az asztalra tenni.Ez a feladat nem csupán az iparág hagyományos szereplőire tartozik. A strukturális piactorzítás következményeit egyaránt viselik a fogyasztók, a zöld technológiákba befektető intézményi szereplők és az innovációs ökoszisztéma. A hazai megújulóenergia-szektor az előttünk álló hónapokban megmutatja, képes-e egységes érdekközösségként fellépni a járadékvadászattal szemben. Az előttünk álló hatósági eljárások valódi tétje nem egy cégcsoport megbírságolása, a kérdés az, hogy a piac független szereplői – a technológiai fejlesztőktől a befektetőkön át az intézményi finanszírozókig – felismerik-e: amíg a szabályozott monopóliumok és a versenypiac közötti falak csak papíron léteznek, addig a hazai zöld átállás és a piac diverzifikációja nem az innovációt, hanem a status quót fogja finanszírozni.A cikk elején említett gázpereknek az a tanulsága, hogy az ágazatot uraló vállalatok akkor változtatnak módszereiken, ha a társadalmi ellenőrzés által kikényszerített kockázatkezelési logika – és nem a jó szándék – erre szorítja őket.