A magyarországi fogyasztók jelentős része egyszerűen átsiklik a számlákon megjelenő „EKR díj” vagy „energiahatékonysági járulék” megnevezésű tételeken, abban a hitben, hogy egy kötelező, mindenkit egyformán terhelő törvényi adóról van szó. Dr. Kovács Norbert energetikai szakjogász szerint azonban ez egy súlyos tévhit, ami sokaknak komoly anyagi veszteséget okozhat.
Az EKR rendszert eredetileg azért hozták létre, hogy a kereskedőket tényleges energiamegtakarításra ösztönözze a végső felhasználóknál (például szigeteléssel, korszerűsítéssel). A jogszabály alapján a kereskedőknek igazolt megtakarítást kell felmutatniuk, és csak a legvégső esetben kellene büntetőjellegű járulékot fizetniük. A szakjogász szerint
a probléma ott kezdődik, amikor ezt a szankciós jellegű, 50 000 Ft/GJ tételt a szolgáltatók úgy jelenítik meg, mintha az egy automatikusan továbbhárítható közteher lenne, amit a fogyasztónak kell megfizetnie.
Különösen beszédes szerinte az összeg nagysága is. A piacon a tényleges energiahatékonysági beruházásokból származó megtakarítások évesített költsége sok esetben mindössze 4900–5800 Ft/GJ körül mozog. Ennek fényében teljesen indokolatlan szerinte a legdrágább, szankciós opció áthárítása a fogyasztókra, különösen úgy, hogy az utólagos elszámolás és a különbözet sorsa gyakran tisztázatlan.
