Főként az elmaradó uniós támogatások, lakástámogatások, a személyi juttatások, köztük a fegyverpénz, valamint a 13-14. havi nyugdíj okozta a rekordmértékű költségvetési hiányt 2026 első négy hónapjában, derül ki a Pénzügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közléséből.A Nemzetgazdasági Minisztérium közléséből korábban már kiderült – az új kormány felállása előtt ez a minisztérium közölte az aktuális számokat –, hogy április végére már az elengedett költségvetési hiánycélnak is összeszedtük a 71 százalékát, április végéig az államháztartás központi alrendszere 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi alrendszer négyhavi hiánya pedig egész évre tervezett összeg 91,3 százalékát teszi ki és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.A most kiadott részletes tájékoztatóból kiderült, hogy az uniós programok bevételei mérlegsoron keletkezett a legnagyobb, közel 1450 milliárd forintos hiány. Április végéig összesen 445,1 milliárd forint bevétel keletkezett,ez az előzetes 1894 milliárd forintos terv 23,5 százaléka.A teljesült bevételből 404,2 milliárd forint az uniós, 27,8 milliárd forint az egyéb bevételekhez, illetve 13,1 milliárd forint az uniós támogatások utólagos megtérüléséhez tartozik.A fegyverpénz és az otthontámogatás is megdobta a kiadásokat2026 első négy hónapjában a lakástámogatásokra fordított költségvetési kiadások 128 milliárd forinttal emelkedtek, összesen 175,7 milliárd forintot tettek ki, ezek főként a Vidéki Otthonfelújítási Programhoz kapcsolódtak. A nyugdíjra és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is emelkedtek, nyugdíjra 3099,4 milliárd forintot, gyógyító-megelőző ellátásokra 1030,1 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés.A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2026 első négy hónapjában 3615,3 milliárd forint kiadás teljesült, ez közel 20 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 2448,1 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, ami tartalmazza a fegyverpénz összegét is.Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első négy hónapjában fordított, összesen 1000,9 milliárd forint kifizetés 77,7 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakánál a közösségi közlekedési, valamint a közüzemi szolgáltatások teljesítésére fordított támogatási igények kifizetéseinek eltérő ütemezése miatt.Bevételi oldalon nőtt a személyi jövedelemadó bevétel – többek között a családi kedvezmények kiterjesztése és a bértömeg növekedése miatt –, összesen 6,2 százalékkal az egy évvel korábbi összeghez képest, a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része 1079,8 milliárd forint lett, 108,9 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része 78,6 milliárd forinttal 224,2 milliárd forintra nőtt.A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 973,4 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás április végéig 818,8 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest, ami az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.A központi költségvetés adóssága április végéig 2801,5 milliárd forinttal emelkedett. A nettó forintkibocsátás 1908,6 milliárd forinttal növelte az adósságot és finanszírozta a költségvetési hiány egy részét, a 1868,1 milliárd forint összegű nettó devizakibocsátás pedig a hiány finanszírozása mellett hozzájárult devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 981,7 milliárd forinttal csökkentett az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.Az előző kormány súlyos kiköltekezése miatt nincs könnyű helyzetben Kármán András, az új kormány pénzügyminisztere. Arról, hogy hogyan szeretne megbirkózni ezzel a helyzettel, a parlamenti meghallgatásán beszélt részletesen.