2022. december 15-én fogadták el a tagállamok a Covid–19 utáni gazdasági fellendülést szolgáló magyar helyreállítási tervet. A 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelt tartalmazó csomagot ezzel párhuzamosan be is fagyasztották, mivel az úgynevezett kondicionalitási eljárás erre a pénzre is vonatkozott. Az Orbán-kormány számos vállalást tett a korrupció csökkentése és a fenntartható gazdaság működtetése érdekében, ezek azonban nem hajtotta végre, így a pénz sem szabadult fel. A Tisza-kormánynak augusztus végéig van lehetősége arra, hogy a forráshoz hozzáférjen, elvégezze a szükséges jogalkotást, teljesítse az így vállalt kötelezettségeket, és a 10,4 milliárd eurót fel is használja. Ennek a folyamatnak fontos mérföldköve lesz a meglévő terv módosítása – a jelenlegi alapján ugyanis lehetetlen a pénzek felszabadítása és elköltése.Ugyanakkor fontos, hogy már az Orbán-kormány is tett olyan vállalásokat, amelyekről most teljesen ellentétes értelemben nyilatkoznak. Az eredeti terv is tartalmazta például a különadók kivezetését, a nyugdíjrendszer reformját, és az ígéretek alapján nagyon úgy tűnik, hogy a korrupció mértékével is tisztában volt a Fidesz.A Tisza-kormány új tervét nem ismerjük, annak számos részlete most formálódik. Ezen a héten az Európai Bizottság magas szintű szakértői delegációja tárgyal az immár kormányon lévő magyar szakértői csoporttal, hogy aztán minden szálat elvarrjanak, és a jövő héten Magyarország benyújthassa a módosított nemzeti tervet. Ahogy múlt héten megírtuk, jó esély van arra, hogy mind a 10,4 milliárd eurót haza tudja hozni az új kormány, amely pénz nagy valószínűséggel elveszett volna, ha a Fidesz marad hatalmon. https://hvg.hu/360/20260513_unios-forrasok-europai-bizottsag-helyreallitasi-terv-ep2026De most nézzük meg, mit ígért három és fél éve Orbán Viktor Brüsszelnek.A magyar Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terv (RRF/HET) nem egyszerű fejlesztési programként készült, hanem olyan átfogó gazdaságpolitikai vállaláscsomagként, amelyben az Európai Unió forrásaiért cserébe a magyar kormány konkrét reformokat, intézményi változtatásokat és gazdasági kötelezettségeket vállalt. A magyar terv 67 reformot és 47 beruházást tartalmazott. A hivatalos magyar dokumentum szerint a céla gazdaság ellenálló-képességének, fenntarthatóságának és a zöld és digitális átmenetre való felkészültségének növelésevolt. A terv sajátossága azonban nem pusztán a mérete volt, hanem az is, hogy az Európai Bizottság a pénzek kifizetését konkrét reformokhoz és mérföldkövekhez kötötte. Vagyis Magyarország nem automatikusan juthatott hozzá az uniós forrásokhoz: a kormány csak akkor kérhetett kifizetéseket, ha teljesítette az előre vállalt reformokat. Ez a rendszer különösen a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedéseknél vált hangsúlyossá, de valójában a teljes program logikáját meghatározta. A magyar RRF ezért egyszerre beruházási program és gazdaságpolitikai alku az Európai Unió és a magyar kormány között.A magyar kormány egyik legnagyobb vállalása az oktatási rendszer modernizálása volt. A tervben erre közel 930 milliárd forintot különítettek el, ami a teljes program egyik legnagyobb tétele lett. A kormány vállalta az iskolák digitalizációját, több százezer notebook kiosztását diákok és pedagógusok számára, a szakképzés modernizálását, valamint a bölcsődei férőhelyek jelentős bővítését. A dokumentum szerint ezekkel az intézkedésekkel „21. századi minőségi oktatást” és versenyképesebb munkaerőt kívántak létrehozni, mert a terv abból indult ki, hogy a magyar gazdaság egyik fő problémája az alacsony termelékenység és a munkaerőhiány. A vállalások között külön szerepelt a hátrányos helyzetű térségek oktatási felzárkóztatása is.Az egészségügyben a kormány több mint 410 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt. A terv szerint korszerűsíteni kellett a kórházi infrastruktúrát, fejleszteni kellett a járóbeteg-ellátást, bővíteni kellett a diagnosztikai kapacitásokat, valamint digitalizálni kellett az egészségügyi rendszert. A dokumentum az egészségügyet nem pusztán szociális kérdésként, hanem a gazdasági ellenálló-képesség egyik feltételeként kezelte, ezért a vállalások célja a válságállóbb egészségügyi rendszer kialakítása volt. https://hvg.hu/360/20260422_eu-magyar-peter-tisza-kormany-unios-penzek-zarolas-feloldasA magyar kormány jelentős energetikai és klímavédelmi kötelezettségeket is vállalt. Az Európai Bizottság értékelése szerint a program forrásainak közel 48 százaléka klímacélokat szolgált. A vállalások között szerepelt az elektromos hálózat fejlesztése, az energiahatékonysági beruházások támogatása, a megújuló energiaforrások arányának növelése és az energiaimport-függőség csökkentése. A később elfogadott REPowerEU fejezet már külön az orosz energiafüggőség mérséklésére fókuszált. A kormány vállalta energiatárolási kapacitások kiépítését, hálózatstabilizációs beruházásokat, okosmérők telepítését, és zöld közlekedési fejlesztéseket is. Ezek a beruházások a magyar energiarendszer egyik legnagyobb modernizációját hozták volna az elmúlt évtizedekben. A digitális átállás szintén központi eleme volt a programnak. Magyarország vállalta az állami ügyintézés digitalizációját, az e-közigazgatási rendszerek fejlesztését, a vállalati digitalizáció támogatását, valamint az oktatási és egészségügyi informatikai rendszerek korszerűsítését. Az Európai Bizottság szerint a magyar terv közel 30 százaléka szolgált digitális célokat, ami jóval meghaladta az EU által előírt minimum 20 százalékos arányt. A kormány ezeket a beruházásokat a magyar gazdaság technológiai felzárkózásának alapfeltételeként mutatta be.A terv azonban nemcsak beruházásokat, hanem mélyebb szerkezeti reformokat is tartalmazott. Magyarország vállalta a közbeszerzési rendszer átalakítását, az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentését, az állami működés digitalizációját és az uniós források ellenőrzésének szigorítását. A kormány létrehozta az Integritás Hatóságot, módosította a vagyonnyilatkozati rendszert, és vállalta a bírósági függetlenség megerősítését is.Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnökeMTI / Lakatos PéterA gazdaságpolitikai viták egyik legfontosabb pontja a különadók kérdése lett. Az Európai Bizottság későbbi dokumentumaiban többször is arra hivatkozott, hogy Magyarország vállalta „hat ideiglenes szektorális adóintézkedés fokozatos kivezetését”, köztük a kiskereskedelmi különadóét. Ez a vállalás jól illeszkedett abba a gazdaságpolitikai logikába, amely kiszámíthatóbb és kevésbé rendkívüli adópolitikát feltételezett. A 35. reformpont így szólt: az adórendszer egyszerűsítése az adónemek számának csökkentésével. Ebben ez olvasható:A közelmúltban bevezetett ideiglenes adóintézkedések a korábban kommunikáltnak megfelelő időpontban kivezetésre kerülnek: a Covid–19-pandémia és az Ukrajnában folyó háború nyomán fellépő gazdasági helyzetben a költségvetés stabilizálására volt szükség. Az ezt szolgáló intézkedések első sorban olyan szektorokat érintettek, amelyek profitszintjét a rendkívüli körülmények megemelték. Ha az átmeneti intézkedések az eredeti tervek szerint 2023 végén megszűnnek, ez önmagában is egyszerűsíti az érvényben lévő szabályrendszert.Majd felsorolják az érintett átmeneti intézkedéseket:pénzügyi szervezetek extraprofitadója,a biztosítókat terhelő extraprofitadó,energetikai vállalkozások extraprofitadója,kiskereskedelmi szektor különadójatávközlési szektor extraprofitadójagyógyszergyártói befizetések különadója.A magyar gazdaságpolitika azonban később más irányba fordult: a 2022 utáni időszakban új extraprofitadók, ársapkák és rendkívüli állami beavatkozások jelentek meg. Emiatt a Bizottság szerint több vállalás nem vagy csak részben teljesült – a kiskereskedelmi különadó ügyét például néhány hete az Európai Bíróság elé vitte a Bizottság, mert úgy ítélik meg, hogy ez az adó hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú láncokat, ugyanis az összekapcsolt vállalkozások forgalmát összevonják, míg a franchise rendszerben működő magyar láncok gyakran alacsonyabb sávban maradnak.Parlamenti miniszterjelölti meghallgatásán Kármán András – ma már – pénzügyminiszter is beszélt erről, amikor úgy fogalmazott, hogy a „jelenlegi, piactorzító hatású” különadók rendszerét a Tisza-kormány átalakítja.Ezeknek az adónemeknek az azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése– fogalmazott Kármán.A következő neuralgikus pontot a nyugdíjrendszer reformjára tett ígéretek képezik. Az Orbán-kormány vállalt egy fontos kötelezettséget a helyreállítási tervben: a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatát és egy reformterv kidolgozását. Ugyanakkor a terv nem írta elő és ezért nem is szerepel elvárásként a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése vagy a rendszer privatizációja.HVG / Túry GergelyHasonlóan ehhez, a rezsicsökkentés eltörlését sem írta elő az Európai Bizottság. Ehelyett a magyar kormánnyal egyetértésben az szerepel, hogy Magyarország olyan energetikai reformokat vállalt, amelyek hosszabb távon fokozatosan közelebb vitték volna a rendszert az uniós energiapolitikai modellhez. Ide tartozott például a dinamikus árképzés lehetősége, az okosmérők tömeges bevezetése, a fogyasztói rugalmasság ösztönzése, valamint az energiatakarékossági beruházások támogatása.Ami pedig a korrupciót illeti: a magyar helyreállítási tervben ez a kifejezés a 600 oldalon 276 alkalommal szerepel. Egy 2009-es nemzetközi tanulmányból például ezt a mondatot is átvették:A korrupció a gazdasági növekedésre is negatívan hat: számítások szerint egy ország termelékenysége kb. 2 százalékkal nő, ha az ország korrupciós helyzete a CPI-skálán egy ponttal javul.Összességében elmondható, hogy a terv eredeti magyar szövege nem külső kényszerként mutatta be a fenti vállalásokat: a dokumentum kifejezetten ambiciózus modernizációs programként írta le a reformokat.Nyitókép forrása: EP / Philippe Buissin