A technológia fejlődésével a deepfake tartalmak – olyan videók, képek vagy hanganyagok, amelyeket az AI segítségével szinte tökéletesen élethűre manipuláltak – soha nem látott mértékben árasztják el a digitális teret. Míg korábban csak a hollywoodi filmgyárak kiváltsága volt az arcok virtuális cseréje, ma már bárki számára elérhető eszközökkel lehet szórakoztató vagy épp befolyásoló tartalmakat gyártani, de akár egy egyén vagy vállalat hírnevét is tönkre tehetik velük.A Magyar Telekom nemrég arra volt kíváncsi, mennyire vannak tisztában a magyarok azzal, hogy ilyen jelenséggel találkozhatnak, illetve, hogy miként befolyásolja ez a médiafogyasztási szokásokat, a deepfake-tartalmak kivédésével kapcsolatban pedig kit tartanak felelősnek.A vizsgálatban 1010, 18 és 65 közötti magyart kérdeztek meg a szakemberek a deepfake-tartalmakkal kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbben gyanakvóak: 84 százalékukban gyakran merül fel, hogy esetleg manipulált tartalommal találkozik. A legtöbben (42 százalékuk) a természetellenes arckifejezéseket és a hang-szájmozgás hibáit (30 százalék) keresik azokban a videókban, amikről sejtik, hogy nem valódiak, de 40 százalékuk szerint a feltűnően jó minőség is gyanúra ad okot – pedig ez önmagában nem a deepfake sajátossága. https://hvg.hu/tudomany/20260122_youtube-mesterseges-intelligencia-deepfake-video-kesziteseSzakértők szerint a szemmozgást, a bőrszín folytonosságát (arc-test), és a test körvonalait, árnyékait érdemes még figyelni, illetve hogy a kontextus, a megjelenés, és a mondandó mennyire tűnik valódinak, hétköznapi életben elképzelhetőnek.A vizsgálatban résztvevőknek három képről és videóról kellett eldönteni, hogy az igazi vagy deepfake-e. Kiderült: ez még azoknak is nehézséget okoz, akik egyébként úgy gondolják, ismerik a jelenséget és felismerik, ha ilyen tartalommal találkoznak.A képek esetében a megkérdezettek több mint fele helyesen azonosította a manipulált verziót, de 49 százalékuk még a valódi fotót is deepfake-nek vélte, ami a bizalom általános megrendülését jelzi, és azt mutatja, hogy a photoshopolt képek kora leáldozóban van. A videóknál egy szembetűnő hibákat tartalmazó mesterséges videót a résztvevők 69 százaléka helyesen azonosított manipuláltnak, ám egy profibb, szájmozgást a hanggal jól lekövető hamis videónál már csak egyharmaduk gyanakodott.A valóságot a válaszadók 16 százaléka nem hitte el, ennyien gondolták a valódi videót is manipuláltnak. A kutatásból az is kiderült, hogy az idősebbeket és az alacsonyabb végzettségűeket könnyebben meg lehet vezetni ilyesmivel. https://hvg.hu/tudomany/20250707_elevenlabs-v3-modell-szoveg-hang-modell-mesterseges-intelligencia-felolvasasA magyarok borúlátóak a jövőt illetően: a többség (54 százalék) szerint megnő a félrevezetés veszélyeó, 44 százalékuk szerint nő a bizalmatlanság az online tartalmakkal szemben, míg a valóság és a fikció megkülönböztetésével kapcsolatban a válaszadók 43 százaléka gondolja azt, hogy az egyre nehezebb lesz. A legnagyobb kockázatot a politika (47 százalék), a pénzügyek (42 százalék) és a bűnözés (39 százalék) területén látják.A technológia a magánszférát is fenyegeti: a 18-26 év közötti fiatalok 59 százaléka tart attól, hogy róluk vagy szeretteikről deepfake tartalom készülhet. A kutatás szerint, ha valaki saját magáról találna manipulált képet, videót vagy hangfelvételt, a legtöbben (a válaszadók 36 százaléka) a platformnak jelentené az esetet, míg 26 százalékuk jogi lépéseket fontolgatna. Ugyanakkor minden nyolcadik magyar teljesen bizonytalan lenne abban, hogyan reagáljon egy ilyen helyzetre.A Magyar Telekom a közleményében kiemelte: ilyenkor a legfontosabb dokumentálni, hogy milyen hamis tartalom került ki és hol. Képernyőfotót, videót kell készíteni, rögzíteni az URL-címet, valamint lementeni az elérhető metaadatokat, mivel ezeket minden további lépésnél csatolni lehet bizonyítékként. Ezután a hamis tartalmat jelenteni kell az adott felületnek, és javasolt jogi tanácsadóval is konzultálni a további lehetőségekről.A kutatásból az is kiderült, a válaszadók (62 százalékuk) elsősorban azoktól az online felületektől várják a megoldást, ahol ilyen képek, videók megjelennek, de a kormányzatot (48 százalék) és a technológiai cégeket (szintén 48 százalék) is kulcsszereplőnek tartják. Az egyéni felelősség csak ezután következik: a megkérdezettek mindössze egyharmada gondolja úgy, hogy a felhasználóknak is komoly feladata van a terjedés megállításában és a tudatos felismerésben.„A kutatásból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság a tech-szektortól, így a telco cégektől is várja a segítséget a deepfake-használat felismerésében és az etikus felhasználás ösztönzésében. A Magyar Telekom célja, hogy a stabil hálózat biztosításán túl digitális iránytűként segítse a felhasználókat abban, hogy biztonságosan és kritikusan navigáljanak a manipulált tartalmak korában” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. „Az ügyfelek folyamatos edukálásával az a célunk, hogy mindenki biztonságban élvezhesse a technológiai fejlődés előnyeit, miközben felkészülten tud védekezni a visszaélésekkel szemben” – emelte ki a szakember.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.