Varga Judit és Novák Katalin – Fotó: Novák Katlin / FacebookTöbb kulcsfontosságú részletre választ kaptunk péntek reggel, amikor a Sándor-palota közzétette a 2023-as kegyelmi ügy náluk lévő dokumentációját. A nyilvánosságra hozott iratokból egészen pontos képet kapunk arról, hogy eljárási szempontból hogyan kapott kegyelmet K. Endre, több korábbi feltételezést kizárhatunk, a még nyitva maradó kérdések száma pedig háromra szűkült.A dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a Sándor-palota kegyelmi döntéseket előkészítő csapata K. Endre ügyében a szokásostól eltérő módon járt el, igaz, ennek oka a dokumentumokból nem derül ki. Az is egyértelmű, hogy a kegyelmi döntést Novák Katalin és egyedül Novák Katalin hozta meg. Vagyis szó sincs arról, hogy a korábbi államfő esetleg véletlenül, az ügy alapos ismerete nélkül aláírt volna egy olyan papírt, amelynek tartalmával ne lett volna tisztában.Az ügy jelenlegi állásának rövid összefoglalója:2023 elején a Sándor-palota jelezte az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy Novák Katalin a pápalátogatás előtt több esetben kegyelmet akar gyakorolni. Más ügyek mellett külön kérték, hogy a minisztérium készítse elő K. Endre ügyét is, mert Novák ebben is döntést akar hozni;a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium 2023 áprilisáig két körben egy sor kegyelmi kérvényt felterjesztett Novák Katalinnak. Négy esetben a kegyelem gyakorlását javasolták, K. Endre ügye azonban nem tartozott ezek közé az ügyek közé;a kegyelmi kérvényeket a Sándor-palotán belül egy csapat átnézte, akik a négy pozitív miniszteri javaslatból hárommal egyetértettek, eggyel nem. A semleges előjellel felterjesztett kérvények közül további kettő esetben szintén a kegyelem megadását javasolták. K. Endre ügye azonban ezek között sem szerepelt;a Sándor-palota jogi csapata mindenhol egyértelmű javaslatot tett a köztársasági elnöknek arra vonatkozóan, hogy milyen döntést hozzon, egy üggyel azonban kivételt tettek: K. Endre kérvényénél a kegyelmet megadó és az azt elutasító határozatot is felterjesztették;a jogi csapat a Nováknak szánt felterjesztésben részletesen ismertette K. Endre ügyét, annak hátterét, valamint K. Endre helyzetét. Ezek alapján egyértelműen nem javasolták a kegyelem megadását a bűncselekmény jellegére hivatkozva, illetve arra, hogy K. Endre már az otthonában tölti büntetését, és hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, így munkába állása egyébként sem lenne indokolt;április 27-én Novák Katalin aláírta a pozitív előjellel felterjesztett kérvényeket és az egyértelmű ajánlás ellenére aláírta a K. Endre kegyelmi kérvényét is;ezeket a dokumentumokat a szokásos hivatali utat, így a saját jogi csapatukat is megkerülve, azonnal elküldték Varga Juditnak. Az igazságügyi miniszter még aznap aláírta ezeket a papírokat, így K. Endre kegyelmet kapott.A történetben tehát három szokatlan pont is van: az egyik, hogy a Sándor-palota jogi csapata K. Endre esetében a szokásostól eltérő módon kétféle határozatot is felterjesztett Novák Katalinnak. A másik, hogy Novák Katalin a saját stábja egyértelmű ajánlása ellenére nem az elutasító, hanem a pozitív előjelű határozatot írta alá, vagyis kegyelmet adott K. Endrének.A harmadik szokatlan pont, hogy pozitív kegyelmi döntésekről szóló határozatokat a Sándor-palota jogi csapatát megkerülve azonnal elküldték az igazságügyi miniszternek, aki azokat még aznap aláírta. Ennek feltételezhetően az volt az oka, hogy a kegyelmi döntéseket a korábbi hagyományoknak megfelelően még a pápa április 28-i látogatása előtti nap ki akarták hirdetni, és mindenképpen úgy akarták kihirdetni, hogy azokat az igazságügyi miniszter már ellenjegyezte. Az aláírás napján, április 27-én a Sándor-palota ki is adta a kegyelmezésekről szóló közleményét – ebben azonban az egyes ügyeket nem ismertették, csak az árulták el, hogy az érintettek között vannak a Budaházy-féle Hunnia-per enyhébb ítéletet kapott érintettjei.Ha elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy az ellenjegyzésre való visszaküldésnél a megszokott hivatali út és a Sándor-palota jogi csapatának megkerülésére az idő sürgetése miatt volt szükség, akkor ez a két kérdés megválaszolatlan.Miért kezelte a Sándor-palota jogi csapata – az alkotmányossági és jogi igazgatóság – a többi ügytől eltérően K. Endre perét, és miért terjesztett fel itt a többi ügytől eltérően pozitív és negatív kegyelmi határozatokat?Miért adott Novák Katalin az egyértelmű nemleges ajánlás ellenére kegyelmet K. Endrének?Az első kérdésre azok tudnának válaszolni, akik az előterjesztést készítették, és mivel az ő nevük és aláírásuk szerepel a nyilvánosságra hozott dokumentumokon, könnyű azonosítani őket:Módos Mátyás, a Sándor-palota alkotmányossági és jogi igazgatóságának akkori igazgatója;és Schanda Tamás, Novák Katalin köztársasági elnök kabinetfőnöke.A második kérdésre értelemszerűen egyedül Novák Katalin tudna válaszolni.Az ügyben ezek mellett azonban van egy harmadik nyitva hagyott kérdés is: miért írta alá Varga Judit K. Endre kegyelmi határozatát? Az a most nyilvánosságra került dokumentumokból kiderül, hogy azt aznap más, Novák Katalin által aláírt pozitív előjelű határozatokkal együtt küldték el Varga Juditnak, aki aznap mindegyiket szignálta. Azt ugyanakkor máig nem tudja a nyilvánosság, hogy eztfigyelmetlenségből tette-e, mert meg sem nézte a papírokat;azért tette, mert nem akart eltérni attól a több mint 25 éves hagyománytól, hogy az igazságügyi miniszter minden egyes elnöki kegyelmet ellenjegyez;vagy azért írta alá, mert a minisztériuma korábbi ajánlásával ellentétben addigra már ő is úgy gondolta, hogy K. Endre kegyelmet érdemel.Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón arra utalt, hogy szerinte az első verzió történhetett meg, vagyis Varga úgy írhatta alá a K. Endre kegyelmét, hogy nem tudta, melyik ügyről van szó, és senki nem szólt neki, hogy Novák itt megváltoztatta a minisztérium (és saját stábjának) ajánlását. Orbán Viktor a 2024-es évértékelő beszédében azt mondta, hogy Varga 25 év töretlen gyakorlatát folytatva írta alá a kérvényt, és távozása ennek „igazságtalan következménye”. Ez a második verziót valószínűsíti.Szintén ezt támasztja alá, hogy Répássy Róbert, Varga Judit akkori államtitkára néhány nappal ezelőtt a Telexnek arról beszélt, hogy a minisztériumon belül volt egy olyan megállapodás, miszerint az igazságügyi miniszter a köztársasági elnök döntését annak tartalmától függetlenül tudomásul veszi. Azt például előre tudták, hogy Novák kegyelmet fog adni a Hunnia-perben elítéltek egy részének, és ebben az ügyben is az volt a megállapodás, hogy a köztársasági elnök döntéseit nem vitatják.Arra, hogy ezek közül melyik fedi a valóságot, Varga Judit tudna válaszolni.Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy a kegyelmi ügy felelőseinek feltárására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Magyar Péter péntek reggel felszólította Novák Katalint, hogy „valljon színt, hogy az Orbán-család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének”