A Z generáció teljesen a koronavírus járványt követően más gazdasági környezetben lépett be a munkaerőpiacra, mint a korábbi nemzedékek, így befektetési életútját is kedvezőbb gazdasági környezetben indította el – erről Horváth Szofi, a Concorde Vagyonkezelés portfóliómenedzsere beszélt a lapunknak. Szerinte ezek a különbségek a Gen Z befektetési szokásaiban is jelentkeznek: kockázatvállalóbbak és fiatalabban kezdenek el befektetni, mint szüleik vagy nagyszüleik. „Mire belépnek a munkaerőpiacra vagy érdemi megtakarítást tudnak felhalmozni, addigra kialakul egy pénzügyi tapasztalat” – magyarázta Horváth. Felidézte, hogy a Z generáció tagjai átlagosan 19 évesen kezdenek el befektetni, miközben a baby boomer generációnál még 35 év volt átlag. Ez részben azoknak az online platformoknak köszönhető, amelyeken keresztül, már kis összeggel, könnyedén el lehet kezdeni befektetni, ami jelentősen csökkentette a belépési korlátokat. Az 1980-as, 1990-es években még nem volt ilyen lehetősége az akkori fiataloknak. Az ezredforduló környékén születettek nagyrészt a COVID után léptek a munkaerőpiacra, ezt az időszakot feszesebb munkaerőpiac, így kedvezőbb béralku-pozíció jellemezte – magyarázta a kockázatvállalási kedv mögötti tényezőket a Concorde portfóliómenedzsere. Szerinte a fiatalok eleinte könnyen tudtak munkát találni, munkahelyüket, fizetésüket stabilnak ítélték meg, szemben azokkal, akik például a 2000-es évek elején-közepén kerültek ki a munkaerőpiacra. A tőkepiacokon volt számos gazdasági vagy geopolitikai sokk – Covid, orosz-ukrán háború, vámháború – az évtized kezdete óta, de viszonylag hamar új csúcsra tudtak emelkedni a tőzsdék. Olyan, elhúzódó gazdasági visszaesésre, mint a 2008-as globális válság idején, nem volt példa, ezért a Z generáció kevésbé fél attól, hogy jön egy több éves időszak, amíg nem lehet könnyen pénzt keresni. A Gen Z gyors és nagy megtérülést vár el a befektetéseitől, ehhez igazítják azokat a befektetési termékeket, amiket kedvelnek – fogalmazott Horváth. Az a céljuk, hogy előbb megteremthessék azt a pénzügyi szabadságot, amelyet az idősebb generációnak hosszabb időbe tellett. A kedvelt termékeiknek ennek megfelelően „van egy kaszinójellege”,vagyis sok fiatal befektető számára a piac nemcsak megtakarítási lehetőség, hanem gyors nyereséggel kecsegtető, kockázatos és játékos tér is– véli az elemző. Erre jó példát jelentenek az opciók, amivel a befektetők gyakorlatilag vásárolnak egy jogot arra, hogy a jövőben valamilyen árfolyamon megvehetnek vagy eladhatnak egy részvényt vagy más tőkepiaci eszközt. A másik, fiatalok körében népszerű befektetési termékek a kriptovaluták, melyekre jelentős árfolyamkilengések jellemzők. „Ha a befektető rosszkor száll be, érdemi pénzt lehet bukni, de jelentős nyereséget is realizálhat jól időzített vétellel, mindenesetre a kockázatokat szükséges figyelembe venni” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban. A Z generációval kapcsolatban kevesebb szó esik a hagyományos befektetési eszközökről, de ez nem jelenti azt, hogy ne tennének ezekbe pénzt megtakarítási céllal. A felmérésekből az látszik, hogy a tipikus Gen Z befektető pénze egy részével kriptozik, opciózik, „hátha bejön valami, amivel nagy pénzt tud keresni.” Befektetései másik részét azonban diverzifikáltabb kockázatos eszközökbe teszi, mint amilyen például egy globális részvénypiaci alap. Magyar statisztika kifejezetten generáció szerinti bontásban nem elérhető, sőt, Európában is szerényen vannak adatok, de azok a tényezők, amelyekkel a Z generáció befektetési szokásai magyarázhatóak, itthon is jelen vannak. Ilyenek például a gyorsan elérhető, online befektetési platformok, vagy épp az olyan előrejelzési piacok, mint a Polymarket, amelyet itthon ugyan papíron letiltott az SZTFH, de valójában VPN használatával könnyedén elérhető. Horváth szerint ugyanakkor Magyarországon is megfigyelhető a fiatal befektetők körében az a kettőség, hogy megtakarításaik egy részét hosszú távú szemlélet mentén, például állampapírban, befektetési alapokban tartják. https://hvg.hu/360/20251226_polymarket-toka-gabor-magyar-peter-orban-viktor-kozvelemeny-kutatas-elorejelzesA Z generáció persze nem teljesen homogén, a nemzedéken belül is vannak különbségek befektetési szokások tekintetében is. Bár mára a befektetés sokkal szélesebb körben elérhető, mint egy vagy két nemzedékkel korábban, továbbra is vannak vagyoni korlátok a befektetni vágyók előtt, noha a belépési küszöb jóval alacsonyabb, mint korábban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Z generációra is jellemző, hogy a férfi befektetők alapvetően kockázatvállalóbbak, ez a fiataloknál például abban mutatkozik meg, hogy nagyobb arányban fektetnek kriptóvalutákba. Ez ugyanakkor sarkos általánosítás: „Embere válogatja, hogy kinek milyen kockázattűrési képessége van” – tette hozzá Horváth. A fiatalok sokkal inkább tekintik a közösségi médiát tájékozódási pontnak, mint az idősebb generációk, ez nincs másként a befektetéseknél sem. A befektetési döntésekben egyre nagyobb arányban támaszkodnak az AI-ra is. Az így szerzett információkat persze érdemes fenntartásokkal kezelni, de az egyértelműen kirajzolódik a szokásaikban, hogy a Gen Z beleszületett a digitális világba. A Z generációt részben az is hajtotta a befektetési piac felé, hogy az ingatlanvásárlás nehezebben elérhető céllá vált, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a reálbérek növekedése az Egyesült Államokban és Európában is elmaradt az ingatlanárak emelkedésétől.A Gen Z nem tud olyan könnyen lakáshoz vagy házhoz jutni, mint a baby boomer generáció, ezért próbálja megkeresni azokat az utakat vagy eszközöket, ami ezt lehetővé teszi – fogalmazott Horváth. Szerinte ez egy kockázatosabb szemléletben mutatkozik meg: ha az ingatlanvásárlás rövid távon elérhetetlennek tűnik, akkor merészebb befektetési startégiával próbálhatnak közelebb kerülni ehhez a célhoz. Emellett ugyanakkor ott van a hosszú távú szemlélet is, a Z generáció tudatosabban foglalkozik a pénzével, kevésbé hagyja a bankszámlán pihenni – tette hozzá. A lakáspiac mellett az infláció formálta még jelentős mértékben a Z generáció befektetési szemléletét Horváth szerint. „Aki a 2020-as évek elején lépett be a munkaerőpiacra, és nem foglalkozott a megtakarításaival, annak erőteljesen leértékelődött a pénze a magasabb inflációs környezetnek köszönhetően” – magyarázta. Aki viszont befektette félretett pénzét, annak a magasabb hozamkörnyezet vonzóbb alternatívákat kínált kötvény oldalon, emellett a diverzifikált részvénypiaci befektetések túlnyomó részével is látványos hozamot lehetett realizálni. https://hvg.hu/360/20260101_hvg-megtakaritasok-kockazatkerules-allampapir-befektetesi-alap-mnbNyitóképünk illusztráció. (HVG / Lakos Gábor)