Május közepén gyakori jelenség, hogy a szilvafa a fejlődő, zöld gyümölcseinek egy részét lehullatja, ez azonban többnyire a fa természetes önszabályozása, nem pedig betegség jele, írja a Hobbikert.

A lap cikke szerint bár elsőre ijesztőnek tűnhet, amikor a fejlődő gyümölcsök jelentős része a fűben végzi, a legtöbb esetben nincs ok a pánikra. Valójában egy élettani szempontból indokolt, természetes folyamat zajlik a kertben, amely hosszú távon a megmaradó gyümölcsök minőségét szolgálja.

A rendkívüli mennyiségű fejlődő gyümölcs óriási terhet jelent a növénynek. Egy fejlődésben lévő, fiatal fa egyszerűen nem képes az összes megkötött szilvát kinevelni anélkül, hogy ne veszélyeztetné a saját egészségét vagy az ágrendszer épségét.

A zöld állapotban történő gyümölcshullás tehát a fa saját, belső szabályozó rendszere, amelyet a szaknyelv tisztító hullásnak nevez. A növény felméri a saját erőforrásait: mennyi tápanyagot képes felvenni a talajból, mennyi asszimilátát tud előállítani a leveleiben, és ehhez mérten ritkítja a termést.

A lehulló szemek miatt kieső mennyiség valójában a minőség záloga. A fa a létfontosságú energiákat a megmaradó gyümölcsök felé csoportosítja át. Ha ez a természetes ritkulás elmaradna, a szilvák aprók, alacsony cukortartalmúak maradnának, és a fának sem maradna energiája a következő évi termőrügyek differenciálódására, írják.