„Általánosságban elmondható, hogy az igazságszolgáltatás egyik leghatékonyabban, érdemi probléma nélkül működő része éppen a közjegyzőség” – közölte a HVG-vel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).A szervezetet azután kerestük meg, hogy a Tisza-kormány első intézkedései között jelentette be: a végrehajtási rendszer átalakítása mellett megváltoztatják a közjegyzőkre vonatkozó szabályokat is. Görög Márta igazságügyi miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán azt ígérte, hogy leszűkítik a kötelező közjegyzői ügyek sorát, felső korlátot vezetnek be a díjtételekre, valamint hogy felülvizsgálják a létszámkorlátot és a feladatokat. Pontos részletek nem ismertek, egyelőre ugyanis csak egy határozat jelent meg arról, hogy átnézik a mostani működést.HVG / Túry GergelyA kamara a HVG megkeresésére azt írta, hogy a médiából értesült a kormány közjegyzőséggel kapcsolatos terveiről, de nyitottak a tárgyalásokra, „a konstruktív párbeszédre”. A szervezet hosszan ismertette saját álláspontját, amelyben arra is kitértek, hogy a közjegyzők Európa nagy részén a bírósági szervezetrendszerből kiválva dolgoznak. „Ennek oka az, hogy a szellemi szabadfoglalkozású – nem állami forrásokból gazdálkodó – közjegyzők az állami szerveknél (bíróságok, más hatóságok) olcsóbban, gyorsabban tudják ellátni a rájuk bízott feladatokat” – írták.A MOKK adatai szerint tavaly a közjegyzők:nagyjából 1,25 millió ügyben tehermentesítették a bíróságokat.Ők folytatják le az összes hagyatéki eljárást, évente mintegy 120-140 ezret,több mint százezer megállapodásban működnek közre,valamint félmillió ügyben segítik a jogos követelések „gyors, pereskedés nélküli érvényesítését”.Sok ezer végrendeletet, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést készítenek a hagyatéki eljárások lefolytatása mellett.Évi 400-500 ezer fizetési meghagyásos ügyben járnak el, amelyben „a jogosultak nagyságrendileg a magyar GDP 1 százalékának megfelelő követelést érvényesítenek”.A sokat bírált költségekkel kapcsolatban azt írták: „a közjegyzői irodák költségvetési források nélkül, kizárólag az ügyfelek által fizetett díjakból működnek. A közjegyzői díjszabást miniszteri rendelet határozza meg, amelytől a közjegyző nem térhet el.”Hozzátették: „Minden közjegyzői díj maximálva van, miközben a bírósági illetékplafont eltörölték. A közjegyzői díj ma az azonos peresített érték bírósági illetékénél lényegesen alacsonyabb. 2025-ben egy 50 millió forintos hagyatéki per elsőfokú bírósági illetéke a korábbi 1.500.000 forintról (ez volt a maximális illeték) 2.789.500 forintra nőtt, magasabb ügyérték esetén még nagyobb a növekedés mértéke, míg ugyanekkora ügyértékű hagyatéki eljárás közjegyzői díja a felmerült készkiadások (pl. postaköltség) függvényében 160.000-200.000 forint között van”.A MOKK szerint jelenleg nincs olyan hatásköre a közjegyzőségnek, amely hatékonyabban működne akár bírósági, akár közigazgatási hatáskörben. „A bírósággal párhuzamos hatáskörbe tartozó ügyekben (előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése, fizetési meghagyás 3 és 30 millió Ft között stb.) is inkább a közjegyzői eljárást veszik igénybe a felek” – jegyezték meg.A szervezet arra is kitért, hogy „a bíróságok és a kormányhivatalok túlterheltek, a hivatalokban gyakran nem jogászok dolgoznak, miközben a közjegyzői irodákban jogi szakvizsgával rendelkező közjegyzők vagy közjegyzőhelyettesek járnak el”. A MOKK szerint éppen ezért az államnak jelentős többletköltséggel járna ezeknek a feladatoknak az átvétele és a szükséges munkatársak felvétele, képzése, valamint a rendszerek és folyamatok kiépítése, továbbá műhibák esetén a kártérítési felelősség viselése.„A közjegyzőnek az ügyek gyors és eredményes elintézéséhez fűződő személyes érdeke a kulcsa a hatékony ügyintézésnek, ami az állami szektorban lévő szereplők esetén nem adott” – tették hozzá. https://hvg.hu/itthon/20260514_vizsgalat-sor-elrendel-kormany-hatarozat-kozlonyNyitóképünk: HVG / Túry Gergely