A dokumentumot 347 képviselő támogatta, 165-en ellene szavaztak, 25-en pedig tartózkodtak. Az EP szerint a szlovákiai fejlemények már nem elszigetelt problémák, hanem rendszerszintű hiányosságok, amelyek veszélyeztethetik az EU-s támogatások megfelelő felhasználását is. A magyar képviselők közül a Tisza és a Demokratikus Koalíció képviselői támogatták az állásfoglalást, a fideszesek elutasították, míg a Mi Hazánk képviselője tartózkodott.A képviselők különösen aggasztónak tartják azokat a büntetőjogi reformokat, amelyek enyhítették a korrupciós ügyekre vonatkozó szabályokat, valamint megszüntették a speciális korrupcióellenes intézményeket. Az EP szerint a korábbi, korrupcióellenes nyomozók elleni állítólagos zaklatások tovább erősítik az aggodalmakat.Attól tartanak, hogy a kormány intézkedései alááshatják az igazságszolgáltatás függetlenségét, és gyengíthetik az uniós források ellenőrzését. Az állásfoglalás ezért arra szólítja fel a Bizottságot, hogy szükség esetén indítson kötelezettségszegési eljárásokat, illetve alkalmazza az EU jogállamisági feltételrendszerét is.Az EP kifogásolja a közelmúltbeli szlovák alkotmánymódosításokat is. A képviselők szerint ezek korlátozhatják az alapvető jogokat, valamint megkérdőjelezhetik az uniós jog elsőbbségét. Kritika érte azt a kormányzati kezdeményezést is, amely megszüntette volna a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó hivatalt.A parlamenti állásfoglalás arra ösztönzi a szlovák hatóságokat, hogy erősítsék meg a bírói függetlenséget, és hajtsák végre az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács korrupcióellenes ajánlásait.Az EP-képviselők az uniós források felhasználásával kapcsolatban is komoly aggályokat fogalmaztak meg. Különösen a mezőgazdasági támogatások és a vidékfejlesztési projektek körül felmerült állítólagos visszaélések váltottak ki kritikát.A jelentés szerint egyes uniós támogatásból finanszírozott fejlesztések luxusmagánbirtokok építéséhez vagy felújításához kapcsolódhattak. A képviselők szerint az ilyen ügyek aláássák az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, ezért szigorúbb ellenőrzésre van szükség.Az állásfoglalás egyik központi eleme a sajtószabadság helyzete. Az EP szerint romlik a médiapluralizmus Szlovákiában, miközben erősödik a politikai beavatkozás a közszolgálati médiába.A képviselők elítélték a civil szervezetekre nehezedő nyomást is, és felszólították a szlovák kormányt, hogy biztosítsa a nők elleni erőszak hatékony megelőzését, valamint garantálja a szexuális és reproduktív jogokhoz való hozzáférést, beleértve a biztonságos és legális abortuszt.Külön figyelmet kapott az LMBTIQ+-közösség és a roma kisebbség helyzete. Az EP szerint javítani kell e közösségek jogvédelmét, valamint átláthatóbbá kell tenni a számukra szánt uniós támogatások felhasználását.Az állásfoglalás kitér a szlovákiai magyar kisebbséget érintő kérdésekre is. A képviselők aggodalmukat fejezték ki azok miatt a jelentések miatt, amelyek szerint egyes vagyonelkobzások még mindig a második világháború utáni rendeletek alapján történhetnek. Az EP felszólította a szlovák hatóságokat, hogy hagyjanak fel az ilyen kisajátítási gyakorlatokkal. Emellett hangsúlyozták: a külföldön élő szlovák állampolgároknak egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választásokon való részvételhez, különösen a levélszavazás megszüntetésének tervével összefüggésben.A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében ez utóbbiakat emeli ki, emlékeztetve, hogy az állásfoglalásban az EPfelszólította a szlovák hatóságokat a Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló törvény visszavonására, a folyamatban lévő eljárások felfüggesztésére, valamint a felvidéki magyarokat sújtó földelkobzások megszüntetésére.Hozzátették: ezt a megfogalmazást a Tisza Európai Néppárttal közös fellépésének köszönhetően sikerült elérni. A magyar kormánypárt arra hívja fel a figyelmet, hogy az állásfoglalás „a második világháborút követő rendeletekként” hivatkozik a kollektív bűnösséget kimondó Beneš-dekrétumokra, és világos jelzést küld Pozsonynak. A közlemény rámutat: az Orbán-kormány hivatali ideje alatt nem lépett fel a nyilvánvaló jogsértésekkel szemben, „mivel Robert Fico politikai támogatása fontosabb volt számára a felvidéki magyarok érdekeinél”.Elfogadhatatlan, hogy a 21. században kollektív bűnösségre épülő jogszabályokra hivatkozva vegyék el magyar családok földjeit. Az Európai Uniónak kötelessége megvédeni polgárait és véget vetni ezeknek a jogsértéseknek. Mi addig tartjuk napirenden az ügyet, amíg az igazság győzedelmeskedik– emelte ki Lakos Eszter, a néppárti magyar nemzeti delegáció vezetője. A Tisza EP-képviselőcsoportja hangsúlyozza, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok alapfeltétele a kisebbségi jogsértések megszüntetése és a Beneš-dekrétumok eltörlése.A Zöldek EP-képviselőcsoportja szerint a szlovák kormány politikája veszélyes precedenst teremthet az Európai Unión belül. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, az állásfoglalás egyik kezdeményezője úgy fogalmazott: Robert Fico „a következő Orbán Viktor szeretne lenni”, ezt azonban az Európai Uniónak nem szabad hagynia. A párt közleménye arra hivatkozik, hogy a „Stop Corruption” civil szervezet elemzése alapján eddig 1324 vádlott és elítélt részesült a tavaly augusztusban elfogadott jogszabályváltozások előnyeiből. Számos, korábban korrupció miatt elítélt személy szabadulhatott ki vagy kerülhette el a büntetést.Freund szerint az EU korábban már elkövette azt a hibát, hogy „az Unió ellenségeit finanszírozta”, aminek eredménye tömeges korrupció és megbénult európai döntéshozatal lett. A politikus hangsúlyozta: a jogállamiság helyreállítása és a korrupció elleni hatékony fellépés nélkül az európai adófizetők pénze nincs biztonságban Szlovákiában.A Zöldek szerint az Európai Bizottságnak mielőbb el kell indítania az uniós pénzek védelmét szolgáló mechanizmust Szlovákiával szemben. Ez végső soron akár az uniós források befagyasztásához is vezethet, amíg a jogállamiság helyzete nem rendeződik.A mostani állásfoglalás nem előzmények nélküli. Az Európai Parlament már 2025-ben is bírálta a szlovákiai jogállamisági helyzetet, 2026 áprilisában pedig az EU jogállamisági mechanizmusának alkalmazását sürgette az országgal szemben.
„Fico a következő Orbán szeretne lenni” – Az EP az uniós források felfüggesztését sürgeti Szlovákiával szemben
Az Európai Parlament újabb figyelmeztetést küldött Szlovákiának: a képviselők szerint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete olyan mértékben romlott az országban, hogy az már az Európai Unió alapértékeit és pénzügyi érdekeit is veszélyezteti. A dokumentum elítéli a Beneš-dekrétumok alkalmazását.













