„Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat” – mondta az Indexnek adott interjújában Sulyok Tamás köztársasági elnök, amikor arról kérdezték, hogy Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra. Sulyok szerint vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amik „a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak”, a lemondásának viszont nincs alkotmányos indoka.„Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”Arról, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából, azt mondta: „Fontos szempont, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.” Azt nem tudta megmondani, hogy Magyar Péteréknek el tudják-e majd mozdítani a hivatalából, mert „nem ismerünk olyan konkrét jogalkotási programot vagy tervezetet, amely alapján erről megalapozott véleményt lehetne formálni”.Van véleménye a közvetlen államfőválasztás lehetőségéről, amiről Magyar Péter is többször beszélt, de az nem derült ki az interjúból, hogy micsoda. Csak megismételte, hogy politikai akarat van a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására. Ezt olvasta ki Magyar Péter beszédéből is, amit az Országgyűlés alakuló ülésén mondott el. Sulyok szerint ennek az átértelmezési szándéknak került a célkeresztjébe és a személyén keresztül a köztársasági elnöki intézmény is. Ennek szólt az is, hogy a Kossuth téren összegyűlt tömeg hatalmas ovációval fogadta, amikor Magyar Péter lemondásra szólította fel az Országgyűlésben. Ettől még az ő jogi státusza nem változott meg, mert továbbra is az Alaptörvény alapján látja fel feladatait. „Ha valóban erős politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, akkor annak előbb-utóbb a jog szintjén is meg kell jelennie.”Sulyok elmondása szerint őszinte és tárgyszerű volt az első találkozója Magyar Péterrel a választásokat követően. Megbeszélték, hogyan készítik elő az Országgyűlés alakuló ülését, Sulyok szerint ez alatt Magyar Péter „pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható”. Megadta a neki járó tiszteletet, ugyanakkor elmondta, hogy miért kéne lemondania. „Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.”Sulyok azt mondta: nem foglalkozik azzal, hogy Magyar Péter alkalmatlannak és méltatlannak tartja a köztársasági elnöki posztra. Szerinte ez politikai értékítélet és vélemény, mivel az alkotmány nem tartalmaz ilyen kategóriákat.Nem Magyar Péternek és a Tisza Pártnak üzent, amikor az alakuló ülésen elmondott beszédében a jogállamiság és jogrend fontosságáról beszélt. Arra a kérdésre, hogy korábban miért nem állt ki ennyire határozottan, azt válaszolta, hogy egy választási kampányban a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia.Az Index azt is megkérdezte, hogy miért nem szólalt meg a választási kampányban, amikor „egymást érték azok a napvilágra kerülő ügyek, amelyek titkosszolgálati hátteret és befolyásolási kísérleteket sejtettek”. A kérdésből nem derült ki, hogy pontosan milyen ügyekre gondoltak, Sulyok mindenesetre azt mondta erre, hogy az államfőnek pártatlannak kell maradnia. „A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát.”A Szőlő utcai ügyben és a gyermekvédelem kérdésében pedig azért nem vállalt láthatóbb szerepet, mert köztársasági elnökként távol kell maradnia „a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól”. Csak akkor avatkozhat be, ha „a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik”, de itt ilyesmiről nem volt szó, mert a hatóságok végezték a munkájukat. A Szőlő utcai ügyben ugyan kiadott egy közleményt Sulyok Tamás hivatala, de az annyira semmitmondó volt, hogy még a javítóintézet neve sem szerepelt a szövegben.Az interjúban szóba került a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepsége is. Magyar Péter előzetesen azt kérte, hogy ne készüljön közös fotó Sulyokról és a kinevezett miniszterekről. Az Index megkérdezte Sulyoktól, hogy mennyire volt kellemetlen neki a helyzet. „A »kellemetlen«szót ebben az esetben nehezen tudom értelmezni, mert én az állam nevében gyakorlok egy közjogi funkciót. Amikor kinevezek egy minisztert, átadom a kinevezési okmányt, gratulálok neki, és sok sikert kívánok a munkájához. Az én szerepem ezzel véget ér. Hogy milyen felvételek készülnek erről, annak számomra nincs különösebb jelentősége. Nem vagyok fotós vagy operatőr, számomra a közjogi aktus fontos” – mondta. Bóna Szaboolcs agrár- és élelmiszer-miniszterrel végül mégis lett egy közös fotója Sulyoknak, igaz, az MTI később levágta a képről az államfőt. Erről azt mondta Sulyok, hogy nem szokott olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy rajta van-e egy fotón vagy sem.