Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az új kormány felmondja a Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal kötött, több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést. Tanács a posztját úgy kezdi, hogy „a tudományt támogatni kell. De nem így”, és szerinte nem a kutatás vagy a csúcstudomány támogatásával van probléma, hanem azzal, hogy ekkora közpénzt egy alapítványi struktúrába szerveztek ki korlátozott demokratikus kontroll mellett.A bejegyzés szerint a Tisza-kormány egyik legfontosabb vállalása lesz a kutatás-fejlesztési források jelentős növelése. Tanács azt írta, Magyarország jelenleg GDP-arányosan nagyjából 1,3 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, miközben az uniós átlag 2 százalék felett van. A céljuk az, hogy a ciklus végére elérjék a 2 százalékos szintet, hosszabb távon pedig megközelítsék az európai élvonalnak számító 3 százalékot. Úgy fogalmazott: „a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés, innováció és tehetséggondozás az elmúlt években nem kapta meg azt a figyelmet, megbecsülést és kiszámítható támogatást, amely egy sikeres, versenyképes országhoz szükséges.”Szerinte az Élvonal-program már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”.A program céljai között 75 tudásközpont és kutatócsoport létrehozása, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, valamint új kutatási és innovációs központok felépítése szerepelnek. A miniszter szerint a probléma az, hogy ez a modell a kekva-rendszer logikáját követi: „közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal.” A program megvalósítása évente 40–50 milliárd forint közpénzmozgást jelent. „Ennek jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha mellétesszük: ez az összeg a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak nagyságrendileg akár az egyötödét is kiteheti” – írta a miniszter.A posztban arról is írt, hogy a magyar kutatói szféra jelenleg súlyos problémákkal küzd: alacsony bérekkel, bizonytalan életpályával és kiszámíthatatlan pályázati rendszerrel. „A fiatal kutatók számára sokszor nem az a kérdés, hogy melyik magyar intézetben vagy egyetemen folytassák a munkát, hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán itthon maradniuk” – fogalmazott.Szerinte a megoldás egy átláthatóbb, versenyalapú és szakmailag ellenőrizhető finanszírozási rendszer lenne, amelyben a források az egyetemekhez, az MTA-hoz és a kutatóintézetekhez kerülnek. Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas tudományos teljesítménye és az alapítvány kuratóriumának szakmai tekintélye nem kérdéses, de szerinte„egy demokratikus államban a tudományos kiválóság sem jelenthet felhatalmazást arra, hogy több százmilliárd forintnyi közpénz felhasználása tartósan kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás és elszámoltathatóság keretei közül.”Azt is bejelentette, hogy már megkezdte az egyeztetéseket a hazai tudomány jövőjéről, elsőként Pósfai Mihállyal, az MTA leendő elnökével tárgyalt, a következő hetekben pedig a kutatóhálózat vezetőivel és az Élvonal Alapítvány képviselőivel is találkozni fog.Magyar Péter miniszterelnök pénteken tette közzé, hogy a kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, Krauszt pedig a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérik. Az esetre azóta reagált Krausz alapítványa, Hankó Balázs és Gulyás Gergely is.