Most akkor nőtt vagy csökkent a bűncselekmények száma? Több rendőr lett Magyarországon, vagy óriási a rendőrhiány? Megnéztük a statisztikákat, és találtunk egy tökéletes példát arra, hogyan mazsoláznak a politikusok az adatok közül.Szeptember 7-én többször is téma volt a parlamentben a rendvédelem. A rendvédelmi ágazatban szükséges béremelés kapcsán érintette a kérdést Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is, akit aznapi produkciójáért Forsthoffer Ágnes házelnök a teljes hétre kitiltott az ülésekről, mert egy szóváltás során „undorító féreghez” hasonlította Magyar Péter miniszterelnököt. Rendvédelmi ügyekben Magyar mégsem Toroczkaival, hanem inkább Rétvári Bencével, a KDNP frakcióvezetőjével került szóváltásba. Magyar állítása szerint az előző kormány alatt nőtt a bűncselekmények száma, miközben arról hazudtak, hogy nőtt a biztonság az országban. (Azt az állítást, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, több ízben ellenőrizte a Lakmusz.) A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „2021-ben 154 ezer volt a bűncselekmények száma, tavaly 233 ezer”. Erre Rétvári azzal vágott vissza, hogy valójában a felére csökkent a bűncselekmények száma az Orbán-kormányok alatt, mert „a 200 ezer bűncselekményt a kormányzásunk elejéhez, 447 ezerhez kell hasonlítani”. Magyar Péter arról is beszélt, hogy „9 ezer rendőr hiányzik ma Magyarországon”, és miközben Prágában, mintegy 800 rendőr teljesít szolgálatot egyidejűleg, Budapesten kevesebb, mint 100”. Rétvári szerint ugyanakkor „a Fidesz-KDNP kormányzása alatt 2591-gyel több rendőr lett, mint azelőtt volt”, és Magyarországon több rendőr jut 100 ezer lakosra, mint Csehországban: 377 a 363-mal szemben. Megnéztük, mennyire felelnek meg az elérhető adatoknak Magyar és Rétvári kijelentései, és azt találtuk, hogy akár egyszerre is lehetnek (nagyjából) igazak, aminek az az oka, hogy mindkét politikus a számára kedvező adatokat emelte ki a statisztikából. Bűncselekmények számaMagyar és Rétvári bűncselekmények számára vonatkozó állításai jó példák az adatok közötti mazsolázásra: ugyanabból az adatsorból úgy válogatták ki a számokat, hogy azok alátámasszák az érvelésüket. A KSH adatsora szerint Magyarországon a 2012-es csúcsév után egyértelműen csökkent a bűncselekmények száma, aztán 2021 és 2024 között megint emelkedett, de messze nem érte el a korábbi magas értékeket. Magyar a 2021 utáni emelkedő tendenciát emelte ki, így igaza van abban, hogy a 2021-es 154 ezerről 233 ezerre nőtt a bűncselekmények száma, jóllehet nem tavaly regisztráltak ennyit, hanem 2024-ben, majd 2024 és 2025 között megint egy jelentősebb csökkenés történt, amiről a miniszterelnök nem beszélt. Rétvári viszont a 2010-es még magasabb, 447 ezres bűncselekményszámhoz viszonyította a 2024-es adatot, hogy azt állíthassa, a Fidesz-kormányok alatt, tehát 2010 és 2024 között feleződtek a bűncselekmények, miközben nem ejtett szót a 2021 utáni emelkedésről.