A szeptemberi tanévkezdés sok családban ugyanazokkal a jelenetekkel jár: a középiskolás gyerek este tizenegykor, ne adj’ Isten éjfélkor még valamilyen képernyőt bámul, reggel alig tud kikelni az ágyból, az első két tanórát pedig félálomban üli végig. A magyarázat, amelyhez szülők és tanárok egyaránt szívesen nyúlnak, kézenfekvőnek tűnik: a gyerek lusta, fegyelmezetlen, és ha valóban akarná, korábban is le tudna feküdni.

Az alváskutatók évtizedek óta egészen mást állítanak, ez a tudás azonban mindmáig nem szivárgott át a reggel nyolc óra körüli kezdésre berendezkedett magyar iskolák órarendjébe. Ezen szeretne most változtatni a Nekem9 nevű munkacsoport, amelyben alváskutatók, iskolapszichológusok, mentálhigiénés és gyermekvédelmi szakemberek dolgoznak együtt azért, hogy a hazai középiskolákban későbbre tolják az órakezdést.

S-folyamat és C-folyamat

Az alvás és az ébrenlét szabályozásának ma is érvényes elméleti keretét a budapesti születésű svájci kutató, Alexander Borbély dolgozta ki, aki 1982-ben, a Zürichi Egyetem farmakológiai intézetének munkatársaként publikálta kétfolyamatos modelljét. Eszerint két egymástól független, kedvező esetben azonban egymással összhangban működő élettani folyamat dolgozik együtt.