Cikkünkben három szülővel beszélgettünk arról, hogyan indult a tanév, és az Eduline olvasóit is megkérdeztük a Facebookon arról, milyen tapasztalatokat szereztek az első iskolai héten. A kommentelők között több olyan szülő akadt, akiknek a gyereke már szerdán dolgozatot írt szövegértésből, és olyan is, aki házit kapott tesiből. Egy hetedikes anyukája többoldalas leckékről, beadandó prezentációról és a következő hétre bejelentett dolgozatról panaszkodott, egy másodikos gyerek osztályában pedig mindennap kaptak házit. A lapunknak nyilatkozó egyik családban az ötödikes gyerek már az első napon feladatokkal tért haza, a kilencedikesnek viszont egész héten alig volt leckéje. „A világot nem az első héten kell megváltani” – írta kommentben egy tanár, aki csak a könyvek bekötését adta fel leckének a hétvégére.A megkérdezett szülők szerint első osztályban, és a friss gimnazista osztályokban a pedagógusok nem siették el a számonkérést, az első hét főleg ismerkedéssel, osztályfőnöki órákkal telt. A beilleszkedést több iskolában már a tanév előtt igyekeztek megkönnyíteni: Éva gimnazista gyereke háromnapos gólyatáborban vett részt, ezen a héten pedig tematikus gólyahét segíti a diákokat az összeszokásban. Luca fiának az iskolájában augusztus végén szülő-gyerek találkozót szerveztek, és az osztálynak volt lehetősége jobban összekovácsolódni az első héten szervezett kiránduláson is. Nem minden ment még jegyre Több szülő megosztotta, hogy a gyerekek az év elején szintfelmérőt írtak az órákon, hogy a pedagógusok lássák, mennyit felejtettek, miből és mennyit kell ismételni. A diagnosztizáló mérés nemcsak a pedagógusnak adhat támpontot, jó és fontos gyakorlat lehet az új iskolába érkezőknek is. Egy szülő például arról számolt be, hogy a gyereke a mérés után szembesült azzal, mennyivel magasabb tudásszintet várnak el tőle az új intézményben, mint amit előző iskolájában megszokott.Korai kelés és sok tanóraA kezdeti ráhangolódás mellett már látszik, hogy milyen kihívásokkal lesz tele a hétköznapi menetrend. A szülők elmondták, nemcsak az iskolában töltött idővel, de az utazással, a házi feladatokkal és a különórákkal is számolni kell, amikor kialakítják a napi rutint.Leültem, amikor megláttam az órarendet– mondta Luca a fia órarendje kapcsán, amely valóban húzós: egy napon öt, minden másik nap hat órája van. Éva gyerekének ennél is hosszabbak a napjai, neki főleg hétórás napjai vannak – mivel az agglomerációból ingázik, fél hatkor kell kelnie, és ritkán ér haza négy előtt. „Gyakorlatilag lenyomnak ugyanúgy egy nyolcórás munkaidőt” – fogalmazott Éva. A Nemzeti alaptantervről szóló kormányrendelet szerint a tanulók kötelező és választható tanítási óráinak összege egy héten a 1–3. évfolyamon legfeljebb 24, a 4. évfolyamon 25, az 5–6. évfolyamon 28, a 7–8. évfolyamon 30, a 9–13. évfolyamon pedig 34 óra lehet. Ugyanakkor a két tanítási nyelvű iskolában, sportiskolában és emelt szintű oktatás esetén a heti keret legfeljebb két órával emelkedhet, a nemzetiségi nevelést-oktatást folytató intézményekben pedig további eltéréseket enged a rendelet. Ebben a cikkünkben az Eduline olvasói által beküldött órarendekből válogattunk: van olyan gyerek, akinek napi nyolc-kilenc tanórával, és heti több nulladik órával kell számolnia.A tankönyvek cipelésének problémájáról szinte minden család beszámolt: a háromgyerekes anya szerint ebből a szempontból nincs nagy különbség az elsős, az ötödikes és a gimnazista gyereke között, mindegyikük táskája nehéz, az iskolában csak néhány dolgot tudnak bent hagyni. A szülők elmondták, a napi könyvek súlyához társul a tesicucc és az egyéb különórás felszerelés is, ami együtt komoly terhelést jelent. Még tart a nyári kipihentségA nyári napirendről való átállást egyelőre egyik megkérdezett családban sem élték meg különösebb nehézségként. Kata minden évben elhatározza, hogy augusztus végén fokozatosan átszoktatja a gyerekeit a korábbi lefekvésre, ami – elmondása szerint – ritkán szokott neki sikerülni, a gyerekeknek így sem problémás a reggeli kelés. Évánál tudatos elhatározás volt, hogy sokáig hagyta a gyerekeit aludni a nyár végéig, ő arról számolt be, hogy náluk még kitart a nyári szünet alatt gyűjtött energia, a hajnali kelés és a hosszú iskolai napok később szoktak megterhelővé válni.„Ami nehézség lesz, az az október, november, addigra már el fognak fáradni” – mondta. „Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákokNapi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.