Mennyire lenne nagy szüksége az országnak az euróra, mennyire kell rohanni vele, és mi történne, ha mégsem sikerülne gyorsan bevezetni? Erről is beszélt a PM államtitkára, az MNB alelnöke és egy akadémikus a Közgazdász vándorgyűlésen.
Az euróbevezetés lenne Magyarország legjobb befektetése – mondta Barabás Gyula Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára a Közgazdász vándorgyűlésen. Az emberek számára fontos a stabilitás és a biztonság, márpedig az euró bevezetésével megszabadulhatnánk az extrémen magas infláció és a nagy ingadozások kockázatától – mondta. Ez biztosítékot ad a „Hormuzi-szorossal, de a Nagy Mártonokkal, Matolcsy Györgyökkel szemben is” – fogalmazott.Banai Péter Benő, az MNB alelnöke arról beszélt, hogy egy jó gazdaságpolitikával megvan a lehetőség arra, hogy teljesítse az ország az euróbevezetés feltételeit.Az elmúlt pár hónap egy óriási megelőlegezett bizalmat adott az új kormány gazdaságpolitikájának, de lehetnek még kényelmetlen pontok, van-e olyan alternatív forgatókönyv, ahol el kell állnunk az euróbevezetéstől – kapták meg a kérdést a beszélgetés résztvevői. https://hvg.hu/360/20260907_hvg-gazdasag-tisza-gazdasapolitika-bizonytalansagok-unios-penzekBarabás Gyula erre azt válaszolta: érdemes összehasonlítani, hogy március elején a Hormuzi-szoros lezárásakor sokkal nagyobbat ugrott a magyar kockázati felár, mint amikor júliusban újabb sokkot okozott a világgazdaságban a szoros körüli káosz. Ő ebből azt olvassa ki, hogy annál kisebb kockázatot okoznak a globális válságok, minél közelebb vagyunk az euróbevezetés dátumához. Banai Péter Benő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben csatlakozó országok mindegyikénél volt valamennyi csúszás ahhoz képest, amit eredetileg terveztek az ottani kormányok.Azt pedig Halmai Péter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tette hozzá mindehhez, hogy az eurózóna mostani országaihoz Magyarország jobban hasonlít, mint a balti államok, úgyhogy az euróra való átállás nem okozna számunkra akkora sokkot, mint Kelet-Európának. Szerinte ahhoz is nagyon feszes munka kellene – nagyon nehéz, de nem lehetetlen –, hogy 2030-ra megteremtsék az euróbevezetés feltételeit.
