A magyar kormánynak hatalmas szüksége van az uniós pénzekre, hogy ígéreteiből minél többet valóra tudjon váltani. Az uniós intézmények pedig bizonyítani akarják a magyar választóknak, hogy jó döntést hoztak. Eddig a szándékok, a trezor kódja azonban sokkal bonyolultabb.
Arató László (Eurologus)
Igazán nem várható el még a parlamentben ülő politikusok többségétől sem, hogy teljes egészében átlássák és értsék azokat a folyamatokat, amelyek az uniós pénzek jelentős részének befagyasztásához, majd pedig ennek feloldásához vezettek. Ugyanakkor annak felismerése, hogy ezzel a pénzzel jobb helyzetbe kerül Magyarország, már elvárható lenne minden közélettel foglalkozó polgártól. Az uniós források megszerzése mögött titkos paktumot sejtetni talán kifizetődő politikai manőver, holott ezt az állítást nagyon könnyen és nyilvánvalóan cáfolják a tények.Az uniós pénzek zárolása az Orbán-kormány szisztematikus és következetes erőfeszítéseinek volt az eredménye. A Magyarország és az EU közötti viszony olyannyira megromlott, hogy a lassan mozduló unió végül – a 2020-2027-es költségvetés elfogadása idejére – alkotott egy olyan jogszabályt, amellyel lehetővé vált a források befagyasztása. Ennek megfelelően a 2022-es magyarországi parlamenti választás után mindössze két nappal be is jelentette Ursula von der Leyen, hogy elindul a zárolás folyamata. A folyamat közben számtalan utolsó utáni lehetőséget kapott Orbán Viktor, hogy elkerülje ezt a megalázó és az ország számára egyértelműen hátrányos – a szuverenitást tényleg fenyegető – helyzetet, ám a következő néhány évben egy pozitív fordulatra két negatív jutott, így mire a Fidesz bukását hozó 2026-os választásig eljutottunk, a források egy része elveszett, egy része újabb és újabb eljárások miatt került zár alá, a nem zárolt részből napi egymillió eurót vont le a migrációs ügy miatti büntetésként az EU, egy 10 milliárd eurós keret 2023-as felszabadítása miatt pedig az Európai Parlament perelte be a Bizottságot az EU Bíróságán, és egyelőre a felperes nyerésre áll.Innen indult a Magyar-kormány, és rohamos idő alatt sikerült is eljutni egy megállapodásra. A kormányfő május 29-én Brüsszelben Ursula von der Leyen oldalán jelentette be, hogy 16,4 milliárd euró hozzáférhetővé vált Magyarország számára. Korábban ezt „politikai megállapodásnak” nevezte Magyar Péter, sokan – főleg az újságírók – várták is, hogy akkor lesz valamilyen dokumentum, amit aláírnak. Nem lett. Mi történt mégis? Nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy az előzetes tárgyalások során a magyar kormány olyan vállalásokat tett és ezekre vonatkozóan mutatott be tervezeteket, költségvetést, menetrendet, amire azt mondta az Európai Bizottság, hogy ha ez így lesz, akkor ami a saját hatáskörükbe tartozik, azt támogatják, ami pedig tagállami hatáskör, azt támogatásra javasolják a kormányoknak.HVG / Fazekas IstvánA most felszabaduló pénzeket háromféleképpen zárolták.
