Meglehetősen könnyű feladatot választott Varga Mihály jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása témájául: az euróbevezetést. A jegybankelnök ugyanis 2018 és 2025 márciusa közt Magyarország pénzügyminisztere, 2013 és 2018 között Magyarország nemzetgazdasági minisztere volt, így mindenféle aktuális témában felvetődik felelőssége, mint a gazdaságpolitika egyik fő irányítójáé.Az ember, aki ott voltVarga emlékeztetett rá, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozással elköteleződött az euró bevezetése mellett. A jegybankelnök szerint azóta folyamatosan változott, hogy milyen erős volt a politikai szándék a bevezetésre, illetve az ország mennyire teljesítette a bevezetési kritériumokat.Varga szerint a 2000-es években politikai elköteleződés volt, az ország ugyanakkor távol állt a kritériumok teljesítésétől.A 2010-es években a politika várakozó álláspontra helyezkedett – emlékeztetőül: ebben az időszakban volt Varga Mihály a Fidesz-kormányok vezető gazdaságpolitikusa.A jegybankelnök nem fejtette ki, hogy a politika várakozó álláspontra helyezkedésében ő maga milyen szerepet játszott. A volt pénzügyminiszter szerint a 2020-as évek globális válságai nyomán romlás következett be a csatlakozási kritériumokban, és a politikai kivárás sem változott. (Itt sem utalt rá, hogy lenne személyes felelőssége a csatlakozási kritériumok teljesítettségében bekövetkezett romlásban.)A volt miniszter mindenesetre hangsúlyozta, hogy 2015-ben és 2016-ban az ország minden csatlakozási kritériumnak megfelelt. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vonatkozó gazdasági mutatók a válságok miatt romlottak.Jelenleg az ország csak egyetlen, az inflációra vonatkozó kritériumot teljesít. (Emlékeztetőül: az árstabilitás elérése és fenntartása a Magyar Nemzeti Bank, tehát különösen a jegybankelnök feladata.)Varga Mihály a Közgazdász-vándorgyűlésenHVG / Veres ViktorVarga Mihály ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy 2020 és 2025 között (emlékeztetőül: amikor ő volt a kormányzati gazdaságpolitika egyik irányítója) az ország gazdasági növekedése elmaradt a régiós átlagtól.Varga szerint az országnak növekedési problémája van, inflációs problémája nincsen.A csatlakozási kritériumokról szólva a jegybankelnök megemlítette, hogy jelenleg rendkívül magas, GDP-arányosan 7,5 százalék a költségvetési hiány. Erről azonban nem kívánt bővebben beszélni, hallgatósága figyelmébe a következő felszólalót, Kármán András pénzügyminiszter ajánlotta. A költségvetésre Varga vélhetően azért sem kívánt több szót vesztegetni, mert az eredeti 2026-os (a Tisza-kormány által irreálisnak minősített és épp átírt) büdzsé elkészítése még az ő minisztersége alatt kezdődött 2025 elején. https://hvg.hu/gazdasag/20260910_karman-andras-koltsegvetes-tervezes-penzugyminiszterAz ember, aki értékelA jegybankelnök szerint az euróbevezetéshez három alapvető feltételt kell teljesíteni: társadalmi támogatottságra van szükség, jó bevezetési stratégiára és felkészült gazdaságra.Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy az erős társadalmi támogatottság megvan. Sőt nálunk a legmagasabb a bevezetést tervező országok közt. A lakosság 4/5-öde támogatja a bevezetést. Ugyanakkor a magyarok azért szkeptikusak, csak 22 százalék érzi, hogy az ország készen áll. Le kell küzdeni ezt a fajta a pesszimizmust – említette ezért. A jegybankelnök hosszan beszélt arról, hogy Magyarországnak jelenleg mintegy nehezített pályán kell teljesítenie az eurócsatlakozási kritériumokat.(Emlékeztetőül: amelyeknek Varga minisztersége idején, 2015-2016-ban éppenséggel megfelelt.)A globális gazdaság átalakul, deglobalizációs folyamatok zajlanak, a fejlett és feltörekvő gazdaságok romló demográfiával néznek szembe és növekvő adósságszintekkel. Összességében lassuló, romló világgazdasági környezet látható, amelyben az eurózóna gazdasági súlya ráadásul csökken. „Erősödött az inflációs hajlam” – mondta a jegybankelnök, a nyersanyagok, az energia ára magas és volatilis, mindez Európát különösen érinti.Az adósságszintek, így az adósságfinanszírozás költsége globálisan emelkedett. A demográfiai, klímaváltozással kapcsolatos, védelmi kiadások magasabbak. Mindezeknek köszönhetően jelenleg különösen nehéz teljesíteni a hiánykritériumokat. (Az eurócsatlakozás feltétele a GDP-arányosan 3 százalékos költségvetési hiány, illetve a 60 százalékos, vagy legalábbis afelé fenntarthatóan csökkenő államadósságszint elérése.)Az ember, aki ott vanA jegybankelnök szerint a(z általa vezetett jegybank) monetáris politikának és az euróbevezetés melletti elköteleződésnek köszönhetően az ország kockázati felára csökkent, a devizapiac stabil, a forint árfolyama erősödött, a hozamkörnyezet mérséklődött. És további hozamcsökkenés várható. Ha a gazdaságpolitika hitelesen halad.Historikusan 100 bázispont szokott lenni a csatlakozó országok hozamfelára, vagyis a hosszú állampapírjaikat 100 bázisponttal, 1 százalékponttal magasabb hozam mellett forognak az eurózóna országaihoz képest.A jelenlegi magyar hozamfelár alapján a piac 60 százalékban beárazta Magyarország eurócsatlakozását.A jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy jellemzően negatív reálkamat mellett történtek a csatlakozások. (Tehát az adott ország alapkamata kisebb volt, mint az inflációs mutató.) Nálunk pozitív a reálkamat, ez a bizonytalanságok közt szükséges – figyelmeztetett a kamatpolitika fő alakítója.HVG / Veres ViktorDe Varga szerint az euróhoz vezető úton „lesz tér a reálkamat csökkentésére”.A bevezetéssel kapcsolatos kockázatok sorában a jegybankelnök kiemelte az önálló monetáris (jegybanki) politika elvesztését.Varga szerint Magyarország gazdasági ciklusai szorosan együtt mozognak az eurózónáéval, ami a csatlakozás tekintetében örvendetes. Ugyanez nem igaz az inflációs pálya alakulására, és például Bulgária, a balti országok esetében látszik, hogy az eurózóna közös monetáris politikája nem képes kielégítően kezelni az adott inflációs helyzetüket.A jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy az önálló monetáris politika esetleges elvesztése esetén felértékelődnek majd az egyéb gazdaságpolitikai eszközök, a jövedelempolitika, versenyképesség szerepe.