A piac a 16 hónapja megújult monetáris politikát láthatóan díjazza. Ám Varga Mihály elnöknek olykor felróják, hogy pénzügyminiszterként szemet hunyt Matolcsy György üzelmei fölött.
Átment az első komoly vizsgán az MNB új vezetése, Varga Mihállyal az élen. Az idei első öt hónapban a fogyasztói árak átlagosan csupán 1,8 százalékkal haladták meg az előző évit, a külpiaci feszültségek enyhültek, a forint erős – 2025 vége óta az euróhoz viszonyítva többet javult, mint a térségben hagyományosan jól teljesítő cseh korona –, a magyar állampapírok kamatfelára a múlt év vége óta másfél százalékpontot, az iráni krízis csúcspontja óta bő két százalékpontot csökkent, vagyis csupán az adatok alapján nehéz lett volna megindokolni, miért tart ki a jegybank a 6,25 százalékos alapkamat mellett. https://hvg.hu/gazdasag/20260623_mnb-varga-mihaly-kamatcsokkentes-inflacioÖsszehasonlításképpen, a lengyel és a cseh jegybank 3,75 százalékon tartja az alapkamatot, ezekhez mérve a magyar irányadó instrumentum kifejezetten magas. Ez mindaddig indokolt volt, amíg Magyarországot kevésbé megbízható adósnak tartották, mint a cseheket vagy a lengyeleket, és amíg Matolcsy György ténykedése megtépázta az MNB tekintélyét. Csakhogy az áprilisi választások óta az ezekből fakadó a kockázatokat kiárazta a piac. Ha az MNB ennek ellenére fenntartotta volna szigorú monetáris politikáját, annak olyan üzenete is lett volna, hogy a piac véleményét múló hóbortnak tartja, amit a magyar gazdaság fundamentumai nem támasztanak alá.
