Nem kész recepttel érkeztem, és őszintén szólva elsősorban nem is jó hírekkel – így kezdte el a beszédét Kármán András a Közgazdász vándorgyűlésen. A pénzügyminiszter arról beszélt: a diagnózis, amellyel elkezdte az új kormány a munkáját, több problémát is mutat.A magyar növekedési modell kifulladt: növekedés ugyan volt 2004 és 2025 között, de kisebb, mint a versenytársainknál, ráadásul a modell elért a korlátaihoz. Elfogyott a bevonható munkaerő és telítődött a bevonható tőke, a termelékenységben pedig nem tudtuk tartani a lépést a régiónk sikeres országaival. A feszültségeket egy ideig enyhítette a járulékcsökkentés és a forint gyengülése, de 2022-re elfogyott a mozgástér, azóta világosan látszik, mekkora bajokat okoz, hogy a termelékenység súlyosan elmarad a béremelésektől.HVG / Veres ViktorA költségvetési politika pedig szétesett, a költségvetési hiányt a Covid okozta válság óta nem sikerült megfékezni – folytatta. De nem egyszerűen a hiány szaladt el, „a költségvetés elvesztette iránytű jellegét”, ezért az új kormánynak a feladata nemcsak a hiánnyal kezdeni valamit, hanem a bizalmat is visszaszerezni.Az előző kormány idején azokat támogattuk, akiktől teljesítményt kellett volna követelnünk, és azokat versenyeztettük, akiket segíteni kellett volna,ezek után ez fordítva lesz – ígérte a pénzügyminiszter.Ezen túl a gazdaság támogatása nem azt fogja jelenteni, hogy kiválasztanak egy szűk támogatott kört, hanem azt, hogy kiegyenlítik a versenyfeltételeket – mondta Kármán.Sokakban felmerül a kérdés, hogy a hiány leszorítása nem fojtja-e meg a növekedést, de a miniszter szerint a hiánycsökkentés nem kell, hogy a növekedés leállását jelentse. A nemzetközi példák szerint léteznek sikeres, a növekedést megőrző kiigazítások, ezek azok, amelyek az állam működési költségeinek csökkentésére és a rossz hatékonyságú támogatások visszafogására támaszkodtak. Három olyan ügyet említett, amelyen nem spórolhat az állam: az egészségügybe, az oktatásba és a szakképzésbe tett pénzeket nem lehet megvágni.Nyitókép: HVG / Veres Viktor