Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.
Egy vezető nemzetközi szakfolyóiratban megjelent tudományos közlemény szerint az Európai Uniónak sürgősen létre kellene hoznia egy önálló, az egészséges öregedésre és a longevityre összpontosító koordinációs és támogató programot, mivel a jelenlegi kutatásfinanszírozási rendszer túlságosan szétaprózott ahhoz, hogy érdemben kezelje az öregedő kontinens legnagyobb egészségügyi és társadalmi kihívását. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260827_petefeszek-longevity-szerv-termekenyseg-anyagcsere-csontok-oregedesAz európai népesség öregedése immár nem csupán demográfiai statisztika, hanem olyan folyamat, amely fokozatosan átformálja a kontinens egészségügyi, szociális és gazdasági rendszereinek működését is. A „The need to increase support for healthy ageing and longevity research in the EU by establishing a Coordination and Support Programme on Healthy Ageing and Longevity” című publikáció, amely a Mechanisms of Ageing and Development című szaklapban jelent meg, éppen erre a strukturális hiányosságra hívja fel a figyelmet. Közös gyökér a betegségek mögöttA cikket több mint száz kutatóintézet képviselői jegyzik, közöttük egyetlen magyar szerzőként Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa és a Magyar Longevity Alapítvány társelnöke, aki a hazai longevity-kutatás egyik legaktívabb szakmai szereplője.
