A német közvélemény és politika is felháborodott azon, hogy a Felzmann Aukciósház a holokauszt áldozatainak személyiségét érintő tárgyakat, emlékeket akart árverésre bocsátani. Az akció meghiúsult, a gyűjtemény darabjai méltó helyekre kerültek.
Polgár György
A terror rendszere II. rész, 1933–1945 – ezzel a címmel hirdetett árverést a főként filatéliai és numizmatikai különlegességekre szakosodott észak-rajna–vesztfáliai Neussban székelő Felzmann aukciósház tavaly novemberben. A megfogalmazás akár kiállításra is utalhat, ám erről szó sem volt. Mert ahelyett, hogy bemutatták volna a hitleri Németország, a nemzetiszocialista diktatúra ördögi működését, az akkori idők tárgyi emlékeit akarták árverésre bocsátani. Bár Németországban a nácik legkegyetlenebb félkatonai szervezete, az SS, valamint a Harmadik Birodalom hadserege, a Wehrmacht tárgyainak nyilvános értékesítése nem tiltott, óriási felháborodás kísér minden ilyen akciót. Csakhogy a mostani aukción még csak nem is ezeket kínálták eladásra, az online árverési katalógusban a holokauszt 632 döbbenetes tárgyi emléke szerepelt.Mennyit ér egy 16 éves gettómunkás arcképes igazolványa, rajta a pecséttel: „44.6.23-án a 76-os transzporttal el”? Vagy egy „használt” sárga csillag? Mennyiért kelne el a nevet, személyes adatokat, „szakvéleményt” tartalmazó, kényszer-sterilizációt elrendelő végzés? A kikiáltási árak többnyire 100 és 500 euró között mozogtak, egy kelet-poroszországi zsidó kivégzéséről szóló, jegyzettel ellátott Gestapo-kartotéklap például 350 euróról indult.Elsőként a Nemzetközi Auschwitz Bizottságnak tűnt fel az árverés, és egyből tiltakozott: Cinikus és szégyenteljes vállalkozás a nácik által üldözöttek és a holokauszt túlélői számára az árverés – idézte a sajtóközlemény Christoph Heubner ügyvezető alelnököt, majd így folytatódott: „Az üldözéshez és a holokauszthoz kapcsolódó dokumentumok az üldözöttek családjainak tulajdona. Múzeumokban vagy emlékhelyeken kellene bemutatni, nem pedig portékává alacsonyítani.”
