Szeptember elsejével távozott az Alkotmánybíróság éléről Polt Péter, volt legfőbb ügyész. Az Alkotmánybíróságon – és annak élén – kevesebb, mint másfél évet töltött: 2025. májusában választották meg, most pedig azért kellett lemondania, mert az Alaptörvény 17. módosítása értelmében 70 év fölött senki nem lehet a testület tagja.
Ezt a módosítást is megpróbálta megsemmisíttetni a Fidesz, de lepattant az Alkotmánybíróságról, miután a többség elég hosszan elmagyarázta, hogy nincs hatáskörük vizsgálni egy alkotmánymódosítást. Néhányan – köztük Polt Péter – a végsőkig kitartottak, és a Fidesz érvei mentén amellett voltak, hogy igenis van erre lehetőség. Polt azzal sem értett egyet, mikor több alkotmánybíró napirendre se akarta venni Sulyok Tamás kérdéseit, amivel a leváltásának vágott volna alá. Hét bíró végül kizáratta magát, így az ügy lekerült a napirendről.
Fotó:
Németh Dániel/444
Legfőbb ügyészként ennél jóval komolyabb szerepe volt, őt tartották a Fidesz golyófogójának. Ennek jelei az első etapban, már a szocialista kormányok idején is megmutatkoztak, mikor fontos szerepe volt abban, hogy az első Orbán-kormány gyanús ügyei nem jutottak el vádemelésig a szocialista kormányok alatt. A NER alatt szinte végig – 2010. decemberétől 2025. júniusáig – ő volt a legfőbb ügyész, a NER kiépülését számos intézkedése, illetve annak hiánya segítette. A trafikmutyitól kezdve az Elios-ügy kezeléséig számos ügyben lehet neki hálás a volt pártja, mert amúgy régen a Fidesz tagja volt.
