Némi csalódást okozott, amikor pár hete kijött az első KSH-becslés az idei második negyedéves GDP-adatról, de a korábbi évek számaihoz képest még így is szépnek számított ez. Most a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a második, részletes becslését is, és egy kicsit javított az adatokon:Április–júniusban 1,7 százalékkal volt magasabb a GDP-nk, mint egy évvel korábban,egy negyedév alatt, január–márciushoz viszonyítva pedig 0,5 százalékkal nőtt.Ez az április–június igencsak emlékezetes, a legóvatosabb megfogalmazás szerint is turbulens időszak volt. Az első napjaiban még tartott a kampány, utána jött a választás, közel egy hónap átmeneti időszak után május közepére megalakult a Magyar-kormány, az azt követő hetekben rohamtempóban elkezdték az új vezetők átnézni, milyen helyzetből kell kiindulniuk, a forint közben erősödött egy nagyot, a nemzetközi helyzet pedig nem lett egyszerűbb, és a nyár első nagy hőhulláma is ebben a negyedévben ütötte meg a gazdaságot.A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összesen 1,9 százalékkal emelkedett, a legnagyobb növekedést, 6 százalékosat a pénzügyi-biztosítási ágazatban mérték, de a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 5,2 százalékos bővülése is szép eredmény. A szállítás és raktározás 2,2, a kereskedelem 1,7, a művészeti és szabadidős szolgáltatások 1,4, a turizmus-vendéglátás 1, az IT mindössze 0,2 százalékkal nőtt, az ingatlanügyletek hozzáadott értéke pedig 1,9 százalékkal csökkent.Az ipar is felfelé húzta a számokat, ami azért is szép teljesítmény, mert hosszú idő után az idei január–március volt az első olyan negyedév, amikor ez a szektor pozitívan járult hozzá a gazdaság növekedéséhez. Az április–júniusi adat még szebb lett: az ipar bruttó hozzáadott értéke 3,7 százalékkal nőtt, ebből a feldolgozóiparé 2,7-tel. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez, és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte.Ami pedig a mezőgazdaságot illeti, az első nyári hőhullám már megmutatja a hatását. Az agrárium hozzáadott értéke 12,4 százalékkal visszaesett a tavaly ilyenkorihoz képest, ez 0,3 százalékponttal vetette vissza a GDP-t. Hogy csak ennyivel, annak az a magyarázata, hogy ez a szektor csak viszonylag csekély súllyal esik számításba a magyar gazdaság teljesítményének kalkulálásakor, de nyilván ettől a helyzet még finoman szólva sem jó.A nyár első nagy hőhulláma a most bemutatott negyedév utolsó napjaira esett – az abszolút magyar hőmérsékleti rekord épp június 30-án dőlt meg –, az energiaválságot is hozó nagy júliusi-augusztusi forróság viszont nyilván ezeket a számokat még nem befolyásolja. A mezőgazdaságnak már egyébként is rossz kiindulóhelyzete volt: az év első hónapjai is viszonylag kevés csapadékot hoztak, az április aztán aszályos lett, és a legrosszabb csak utána jött.Az elmúlt hetek egyik legrosszabb gazdasági adata az volt, hogy a beruházások a második negyedévben újra zuhantak, pedig az elmúlt három év hatalmas esései után már azt hihettük, hogy elért a gödör aljára. De nem: a cégek bruttó állóeszköz-felhalmozása még a tavaly ilyenkori gyenge szintről is tovább esett 6,3 százalékkal. Nem véletlen, hogy sok elemző felhívta a figyelmet: hiába volt optimizmus a választás után, a cégek tulajdonosainak és vezetőinek ennél azért több konkrét kormányzati intézkedésre van szükségük ahhoz, hogy új beruházásokba tegyék a pénzüket.A lakossági fogyasztás viszont eközben segíti a gazdaságot. A háztartások magyarországi fogyasztása 4,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a fogyasztási kiadások minden termékcsoport esetében nőttek. Azaz ismét az látszik, amit már közel két éve minden nagyobb gazdasági elemzésben leírnak: az emberek egész bátran költik a pénzüket és ezzel pörgetik a gazdaságot, a cégeknél van baj, ott nem mernek még nagyobb költésekbe belevágni.Innen indul az új kormány munkája, még ha arra nyilván várni is kell, hogy beérjenek azok az intézkedéseik, amelyek megmutatják, a Tisza Párt milyen irányba szeretné vinni a magyar gazdaságot. Az, hogy az első két negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, bármikor máskor egy nem különösebben fényes teljesítménynek számítana (a közgazdászok általában 2 százalék körülitől szokták azt mondani, hogy az már olyan növekedés, amit az átlagember is megérez), de azok után, hogy a Fidesz négy év alatt 0,27 százalék növekedést hozott össze, már érdemi javulás.Az OECD úgy kalkulált, hogy idén 1,6 százalékkal nőhet a gazdaságunk. A magyar szereplők közül az MBH 1,6, a K&H és az Erste 1,7 százalék növekedést prognosztizált az év egészére, az ING viszont miután kijött az első becslés a mostani negyedévről, 1,5-ről 1,9-re változtatta az éves előrejelzését. Ezek azonban még akkori prognózisok voltak, amikor az energiaválság legsúlyosabb része nem érkezett el, az nagy kérdés lesz, hogy amikor majd megjönnek a július–szeptemberi számok, azokban mekkora kiesés látszik majd az energiatermelés és -felhasználás visszafogása miatt, és milyen további károkat okoz az aszály. https://hvg.hu/360/20260825_koltsegvetes-2026-modositas-potkoltsegvetes-koltsegvetesi-tanacs-kt-velemeny-hiany-adossag-elszall