A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, vagyis RRF) az Európai Unió Covid–19-járvány utáni gazdasági helyreállításának központi pénzügyi eszköze. Az RRF-et 2021 februárjában hozták létre azzal a céllal, hogy a tagállamok ne egyszerűen a járvány okozta visszaesést próbálják ellensúlyozni, hanem olyan reformokat és beruházásokat hajtsanak végre, amelyek hosszabb távon is ellenállóbbá és versenyképesebbé teszik gazdaságukat.A NextGenerationEU segített megvédeni polgárainkat és gazdaságainkat a nagy bizonytalanság idejét helyreállítási tervet kellett készítenie. Ebben konkrét reformokat és beruházásokat. Felgyorsította a tiszta és digitális átállást, csökkentve Európa függőségét az importált energiától. A reformok és az ellenálló képesség generációkon át szolgálják majd Európát– jelentette ki hétfői közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A program eredeti teljes kerete 723,8 milliárd euró volt. Ennek jelentős része vissza nem térítendő támogatás, másik része pedig kedvezményes hitel. A pénzt az Európai Bizottság a tőkepiacokon közös uniós finanszírozással teremti elő, vagyis az RRF az Európai Unió egyik legfontosabb példája arra, amikor az EU közösen vesz fel hitelt, majd azt tagállami reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolja. Mivel azonban több tagállam nem tartott igényt a teljes, számára elérhető támogatásra és/vagy hitelre, a végső összeg ennél kevesebb lett, 573 milliárd euróra csökkent.Az RRF azonban alapvetően különbözik a hagyományos uniós támogatási rendszerektől: nem egyszerűen számlák benyújtásáért fizet, hanem teljesítményalapú rendszer.Minden tagállamnak saját nemzeti tervet határoztak meg, amelyekhez úgynevezett mérföldköveket és célokat rendeltek. A Bizottság akkor fizet, amikor a tagállam bizonyítani tudja, hogy az adott vállalásokat teljesítette.Ez lehet például egy törvény elfogadása, egy új intézmény létrehozása, egy közbeszerzési reform végrehajtása, egy meghatározott számú épület energetikai korszerűsítése, egy vasúti beruházás megvalósítása vagy éppen egy bizonyos kapacitású energiatároló rendszer kiépítése.Ursula von der LeyenAFP / Nicolas TucatAz RRF eredetileg is úgy készült, hogy időben korlátozott program legyen, vagyis nem lehet korlátlan ideig hosszabbítani. Hiszen ez egy gyorssegítség, a koronavírus-járvány utáni fellendülést célozza, most pedig már öt évvel vagyunk a Covid után.Ennek értelmében, az RRF szabályai szerint 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteni valamennyi mérföldkövet és célt. Ez nem azt jelenti, hogy ezen a napon az összes pénznek fizikailag a tagállamok számláján kell lennie, hanem eddig a napig kell megtörténnie azoknak a cselekményeknek, amelyekkel a tagállam teljesíti az RRF-ben vállalt feltételeket.A Bizottság 2026-os zárási útmutatója ennél is egyértelműbb: az augusztus 31. után végrehajtott intézkedéseket már nem lehet figyelembe venni egy mérföldkő pozitív értékelésénél. Vagyis szeptemberben már nem lehet úgy korrigálni egy elmaradást, hogy az újonnan végrehajtott intézkedés alapján mégis teljesítettnek tekintsék az augusztus végi határidőre vállalt mérföldkövet. Augusztus 31. után tehát már nem a végrehajtás, hanem elsősorban az ellenőrzés és a kifizetések lezárása következik.Az előttünk álló menetrend a következő: a tagállamoknak szeptember 30-ig kell benyújtaniuk végső kifizetési kérelmeiket, az azokat alátámasztó dokumentumokkal, vezetői nyilatkozatokkal és auditanyagokkal együtt. A Bizottság ezután értékeli a teljesítést. A Bizottság előzetes értékeléseit november 20-ig tervezi elkészíteni, az Európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottság december 8-ig adhat véleményt, a kifizetéseket engedélyező döntések pedig december közepére várhatók. A végső RRF-kifizetéseknek 2026. december 31-ig meg kell történniük.Számos tagállamnak gondot jelent a mostani határidő, biztosra vehetjük, hogy lesznek olyan kormányok, akik pénzt veszítenek. De egyikük helyzete sem hasonlítható Magyarországéhoz, köszönhetően annak, hogy az Orbán-kormány szuverenitás-kérdéssé változtatta a pénzekhez való hozzáférést.Magyarország eredeti helyreállítási tervét 2021 májusában nyújtotta be. A terv körülbelül 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással számolt. A Bizottság végül 2022 novemberében adott pozitív értékelést, a Tanács pedig decemberben hagyta jóvá a magyar tervet. Az aktualizált támogatási keret ekkor 5,811 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás volt.A magyar terv jóváhagyása azonban különleges feltételekhez kötődött.A Bizottság és a Tanács 27 úgynevezett szupermérföldkövet határozott meg. Ezek jelentős része az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, a korrupció elleni fellépéshez, a közbeszerzésekhez, az összeférhetetlenséghez, az uniós pénzügyi érdekek védelméhez és az ellenőrzési rendszerekhez kapcsolódott.HVG / Fazekas IstvánA lényeg az volt, hogy a 27 szupermérföldkő megfelelő teljesítése nélkül normál RRF-kifizetés nem történhetett.Ez Magyarország esetében alapvetően megváltoztatta a program természetét. Miközben más tagállamok sorra nyújtották be kifizetési kérelmeiket, Magyarországgal összefüggésben a Bizottság nem tudta elindítani a rendes kifizetési folyamatot. 2023-ban az RRF-et kiegészítették az energiaválságra reagáló REPowerEU-fejezettel. Magyarország módosított helyreállítási tervet nyújtott be, amelyben már jelentős energiainfrastrukturális és energiahatékonysági beruházások is szerepeltek.A módosított magyar keret összesen 10,4 milliárd euróra nőtt: 6,5 milliárd euró támogatás, 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel.A módosított terv a rendelkezésre álló források mintegy 67 százalékát klímacélokat támogató intézkedésekhez rendelte, és 29,1 százalékos digitális fejlesztést is tartalmazott. Magyarország egyedül az előleget kapta meg, összesen körülbelül 920 millió eurót: mintegy 140 millió euró támogatást és 780 millió euró hitelt.Az RRF tehát Magyarország esetében nem egyszerűen egy fejlesztési program lett, hanem az EU és a magyar kormány közötti jogállamisági vita egyik legfontosabb pénzügyi eszköze. Brüsszel álláspontja az volt, hogy az uniós költségvetésből származó pénzeket csak megfelelő korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságszolgáltatási és ellenőrzési garanciák mellett lehet folyósítani. A helyzetet 2026-ban az tette még bonyolultabbá, hogy a korábbi magyar helyreállítási terv egy jelentős részét már nem lehetett volna érdemben végrehajtani a rendelkezésre álló idő alatt.A fordulatot a magyar kormányváltás hozta el. Magyar Péter egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Május végén Brüsszelben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel közösen jelentette be a magyar miniszterelnök, hogy megszületett a megállapodás, Magyarország hozzájuthat a helyreállítási pénzekhez, illetve más forrásokhoz is. Ez a bejelentés egy sajtóesemény volt, annyi történt, hogy a hivatalba lépett magyar kormány vállalta, hogy teljesíti azt, amit az elődje nem tett meg.Ennek értelmében Magyarország 2026. június 10-én kérelmet nyújtott be a terv módosítására, mivel az Orbán-kormány által évekkel ezelőtt vállalt beruházások jelentős része fizikailag teljesíthetetlenné vált három hónap alatt. A Bizottság szerint a megváltozott körülmények – köztük a költségnövekedések, az energiaárak változása, geopolitikai fejlemények, végrehajtási nehézségek és időbeli korlátok – indokolttá tették a terv átdolgozását.A Tanács 2026. július 10-én jóváhagyta az új magyar helyreállítási tervet. Az új terv alapján mintegy 10 milliárd euró válhat folyósíthatóvá Magyarország számára: körülbelül 6,5 milliárd euró támogatás és 3,5 milliárd euró hitel.Az új tervben többek között energia-, közlekedési, lakhatási és vállalkozásfejlesztési intézkedések szerepelnek. A terv átalakítása mögött egyértelműen az a szempont állt, hogy a hátralévő időben csak olyan intézkedések maradjanak, amelyek 2026. augusztus 31-ig ténylegesen teljesíthetők. Itt van a pénz megoszlása részletes bontásban:2,6 milliárd euró értékben már létező, elvégzett beruházások, amelyek az előző tervben is benne voltak,1,1 milliárd euró más beruházások átcsoportosítása révén,1,5 milliárd euró úgynevezett energia griddel kapcsolatos beruházások, amely az elektromos áram termelőit, elosztóit és fogyasztóit összekötő integrált rendszer,2 milliárd euró a Magyar Fejlesztési Bank részére nyújtott tőkeinjekció,1,9 milliárd euró vasútfejlesztési beruházásokra és 500 millió euró AI-gigagyárakba történő befektetés.A 27 szupermérföldkő továbbra is a magyar történet központi eleme. Ezek teljesítéséhez az új kormányzatnak olyan intézményi és jogszabályi változtatásokat kell végrehajtania, amelyek a korrupció elleni fellépést, a közpénzek védelmét, az igazságszolgáltatás működését és az uniós pénzügyi érdekek védelmét érintik.A Bizottság augusztus 24-én már arról számolt be, hogy magyar és bizottsági források szerint a szükséges mérföldkövek mintegy kétharmada teljesült, és Magyarország jó úton halad a fennmaradó feltételek teljesítése felé.A korábbi időszakban a szabályok lehetővé tették, hogy egy felfüggesztett kifizetés esetén a tagállamnak hat hónapja legyen a hiányosságok kijavítására. 2026. augusztus 31. azonban ennek is abszolút végső korlátja. Ha egy mérföldkő addig nem teljesül, szeptemberben már nem indulhat el egy újabb ilyen „javítási” mechanizmus.A Magyar-kormány által módosított magyar tervben 127 mérföldkő szerepel, ezek az elvégzendő beruházások. Pontosabban, a valós szám ennél jóval nagyobb, mert a mérföldkövek alpontokat is tartalmazhatnak. Ehhez jönnek még hozzá azok az intézkedések, amelyek a közbeszerzések átláthatóságával és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatosak. Ide tartozik, hogy lényegesen javította Magyarország pozícióit annak bejelentése, hogy csatlakozik az uniós források felhasználását ellenőrizni hivatott Európai Ügyészséghez. Tegyük hozzá, hogy a korrupciós, jogállamiság viták rendezése újabb 4,2 milliárd eurós keretet nyit meg a hétéves költségvetésből. Innen többet fagyasztottak be a tagállamok, azonban az időmúlás miatt kétszer egymilliárd euró végérvényesen elveszett tavaly, illetve tavalyelőtt év végén. A közfeladatot ellátók közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvák) kapcsolatos alapvető változtatások pedig azt eredményezik, hogy további 2,2 milliárd euróhoz jut hozzá Magyarország.Ami az európai összképet illeti: a Bizottság közlése szerint eddig 440 milliárd eurót fizettek ki, és további legfeljebb 133 milliárd euró folyósítható az év végéig. Az országok között természetesen jelentős különbségek alakultak ki. Egyes tagállamok már a program lezárásán dolgoznak: Dánia például 2026 júniusában megkapta az utolsó kifizetési kérelmére vonatkozó bizottsági jóváhagyást. Szlovénia 2026 júniusára már a rendelkezésére álló RRF-keret 87 százalékát megkapta.Az Európai Bizottság teljes európai képet csak 2025 végi lezárással közölt. Eszerint a legnagyobb kedvezményezette, az olaszok és a spanyolok jelentős elmaradásban vannak. Olaszország a közel 200 milliárd eurónak közel 80 százalékát hívta le, a spanyolok azonban 163 milliárd eurónak csak a 43 százalékát. Ezzel ők lennének a legrosszabbul teljesítők, ha nem lenne az orbáni elmaradás: Magyarország - mivel csak az előleghez jutott hozzá eddig - a teljes keretnek a 8,7 százalékát kapta meg.A Bizottság ma egyúttal jóváhagyta Svédország végső kifizetési kérelmét, miután az ország teljesítette a helyreállítási tervéhez kapcsolódó beruházások és reformok 100 százalékát, megerősítették, hogy Dánia röviddel korábban már eljutott ugyanerre a pontra.Vitézy Dávid hétfőn bejelentette: Magyarország valamennyi szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesítette, ezzel hozzáfér a helyreállítási alaphoz és nem mellesleg a már említett 4,2 milliárd eurós kerethez és a felsőoktatást segítő 2,2 milliárd euróhoz is. A magyar bejelentés igazolása Brüsszel dolga lesz: az első magyar kifizetési kérelemnél fogják ellenőrizni a feltételek teljesítését.