Az erdőtüzek Európa-szerte katasztrofális helyzetekhez vezettek az elmúlt nyarakon. Magyarországon eddig nem jelentettek ugyan kiugró problémát a tűzesetek, de azért bőven voltak erdő- és bozóttüzek hazánkban is az elmúlt tíz évben. Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) műholdas adatait használva feltérképeztük, hol voltak és mekkora területet érintettek Magyarországon erdő- és bozóttüzek 2015 és 2025 között. A vizsgált időszakban 159 erdő- és bozóttűz volt Magyarországon, amelyek több mint 13 700 hektárt érintettek. A tüzek közt voltak egészen kis kiterjedésűek, amik alig érték el az egy hektárt, de négy nagynak számító, 500 hektár fölötti bozóttüzet is regisztráltak az elmúlt években. Bár ezeket az eseteket gyakran összefoglalóan erdőtűzként emlegetjük, az adatok alapján Magyarországon inkább vegetáció- vagy bozóttüzekről beszélhetünk. A leégett területek nagy részét gyepek, cserjések, nádasok és más természetes növényzettel borított területek tették ki, míg az erdők aránya jóval kisebb volt. Ez a legnagyobb tüzeknél is jellemző: az 500 hektárnál nagyobb esetekben is jellemzően a leégett terület kisebb részét borította erdő.A tüzek számában és kiterjedésében is messze 2022 volt a legrosszabb év. A 159 tűzből 92 ebben az évben történt, az érintett terület pedig megközelítette a 8000 hektárt. Vagyis önmagában 2022-re jutott a vizsgált időszak tüzeinek és a leégett területnek is közel 60 százaléka. A következő év ehhez képest kifejezetten nyugodt volt, 2023-ban mindössze három tűz szerepel az adatokban. Azóta azonban ismét nőtt az esetszám: 2024-ben 15, 2025-ben pedig már 20 tüzet regisztráltak.A tüzek száma ugyanakkor önmagában nem mutatja meg, mennyire súlyos volt egy-egy év. Jó példa erre 2015: mindössze két regisztrált erdő- és bozóttűz volt ebben az évben, mégis több mint 1600 hektár égett le, nagyrészt egyetlen hatalmas nádudvari tűz miatt. Ezzel szemben 2025-ben húsz tűz összesen mintegy 770 hektárt érintett. A magyarországi tüzek többsége tehát viszonylag kis területre korlátozódott, az összes leégett terület jelentős részéért néhány kiugróan nagy tűzeset felelt.Abban viszont nagy különbségek vannak, hogy hol törnek ki erdőtüzek. Különösen Kelet- és Északkelet-Magyarország érintett: Borsod-Abaúj-Zemplénben 74 erdő- és bozóttűz volt az elmúlt tíz évben, vagyis az összes eset közel fele itt koncentrálódott. A megyében mintegy 5000 hektár égett le. Hajdú-Biharban további közel 2800, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig több mint 1500 hektárt érintettek a tüzek. Ez a három megye együttesen a vizsgált időszak teljes leégett területének mintegy kétharmadát adja.A tüzek között négy olyan volt, amelyek 500 hektárnál nagyobb területet érintettek. A legnagyobb 2015-ben Nádudvarnál történt, ahol 1398 hektár égett le. Két további nagy tűz a kiugró 2022-es évre esett: Tiszafürednél 740, Táborfalvánál 712 hektárt érintettek a tűz. A negyedik 2024-ben Csönge közelében történt, 591 hektáros leégett területtel. Ez a négy tűz összesen 3441 hektárt érintett, vagyis a teljes vizsgált terület mintegy negyedét.A nagy tüzek azért is különösen súlyosak, mert több esetben jelentős részük Natura 2000-es területre esett. A Natura 2000 az Európai Unió védett területeinek hálózata, amelyet azért hoztak létre, hogy megőrizzék Európa legértékesebb élőhelyeit, valamint az ott élő ritka és veszélyeztetett fajokat. Ez részben egybeesik a magyar természetvédelmi területekkel és nemzeti parkokkal, de a Natura 2000 területek köre valamivel tágabb. A legnagyobb, 2015-ös nádudvari tűz 1398 hektáros területe az adatok szerint teljes egészében Natura 2000-es terület volt a Hortobágy térségében. A 2022-es tiszafüredi tűznél a 740 hektáros leégett terület csaknem 100 százaléka, mintegy 737 hektár, tartozott a Natura 2000 hálózathoz, itt szintén a Hortobágy térségéhez tartozó területek égtek le. A szintén 2022-es táborfalvai tűznél az átfedés 40 százalék körül volt, ami közel 286 hektárt jelent.A Natura 2000-es területek érintettsége azonban nem korlátozódott a legnagyobb tüzekre. A 159 vizsgált tűzből 88-nál volt valamekkora átfedés Natura 2000-es területtel. Több esetben pedig a leégett terület egésze vagy túlnyomó része a Natura 2000 hálózathoz tartozott.Ilyen volt például a 2024-es zsákai tűz, ahol 449 hektár, vagy a 2022-es makói tűz, ahol 387 hektár égett Natura 2000-es területen. A szintén 2022-es borsodbótai 367 hektáros tűznek pedig több mint 90 százaléka esett ilyen területre. Kunmadarasnál pedig 2017-ben 364 hektár égett le, szintén teljes egészében Natura 2000-es területen.Tüzek persze idén is voltak, de egyelőre ezeket az EFFIS műholdas adatbázisában még nem tudtuk vizsgálni. A katasztrófavédelem MTI-nek közölt adatai szerint augusztus közepéig 10 770 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, a lángok pedig közel 12 ezer hektárt érintettek. Csak június eleje óta több mint ötezer ilyen tűzeset történt. Ezek az adatok azonban nem hasonlíthatók össze közvetlenül az általunk vizsgált 2015–2025-ös adatokkal: a katasztrófavédelem minden szabadtéri tűzesetet számol, így a kisebb tarló- és vegetációtüzeket is. A területi mintázat ugyanakkor hasonló, 2026-ban is Borsod-Abaúj-Zemplénben volt messze a legtöbb riasztás, több mint 1900.Magyarország tehát egyelőre messze van a dél-európai országokban rendszeressé váló, több tízezer hektáros tűzvészektől. A hazai adatokból ugyanakkor jól kirajzolódik, hol lehet különösen nagy a kockázat: a tüzek jelentős része Kelet- és Északkelet-Magyarországon koncentrálódott. Egy-egy száraz év pedig, ahogy 2022 is mutatta, nálunk is elég ahhoz, hogy hirtelen megsokszorozódjon a tüzek száma és a leégett terület.Az elmúlt tíz év Európa szerte pusztító tűzvészeit interaktív formában itt mutatjuk be az EDJnet nemzetközi újságírói hálózattal közös együttműködésünkben: Nézze meg gyűjtésünket ittA cikk az EDJnet nemzetközi újságírói hálózat keretein belül készült. Közreműködött: Konstantina Maltepioti (MIIT), Janine Louloudi (MIIT), Kostas Zafeiropoulos (MIIT), Szabó Krisztián (Átlálszó)Nyitókép: Mentés tarlótűznél. Fotó: MTI / Rosta Tibor