A tűzveszély idén szokatlanul korán jelent meg: Hollandia és Csehország már április végén erdőtüzekkel küzdött. A lángok pedig nemcsak a hagyományosan veszélyeztetett dél-európai országokat sújtották, hanem jóval északabbra is megjelentek, és nagyvárosok, köztük Madrid és Bordeaux térségét is elérték. Franciaországban és Spanyolországban a nyári tüzek több mint 300 ezer ember kényszerítettek otthonuk elhagyására. Az Európai Bizottság szerint július végére a leégett terület már két és félszerese volt az adott időszak szokásos értékének.Az erdőtűz és a klímaváltozás nem kopogtat Európa kapuján, hanem itt van velünk– fogalmazott Lahbib. Szerinte Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és az idei nyár megmutatta, milyen következményekkel járhat a hőhullámok, az aszály és a száraz növényzet együttes hatása. „Ez a nyár csak a kezdet volt” – mondta.Az Európai Unió minden eddiginél jobban felkészült a tűzszezonra. A tagállamokból 777 tűzoltót helyeztek előre a leginkább veszélyeztetett térségekbe, miközben 22 tűzoltó repülőgép és öt helikopter állt készenlétben a rescEU rendszerben. A nyár során 18 uniós repülőgép vett részt a védekezésben 11 tagállamban, további gépek pedig készenlétben álltak.A segítségnyújtás egyik leglátványosabb példája Franciaország és Spanyolország volt. Franciaországba hét repülőgépet és négy helikoptert küldtek több európai országból, Spanyolországba pedig hat repülőgép érkezett, Portugália pedig 134 tűzoltóval és 41 járművel erősítette a helyi erőket. A Copernicus műholdas rendszer közben gyors térképekkel segítette a hatóságokat a tűzfészkek és az érintett területek felmérésében.Lahbib szerint azonban a közös európai fellépés nem merülhet ki a katasztrófák utáni segítségnyújtásban. A megelőzés, a felkészülés és a gyors reagálás egyaránt fontos, ehhez pedig megfelelő finanszírozásra van szükség. „Az egyetlen válasz a mai katasztrófára az összefogás és az együttes fellépés, ez a dolgoknak az európai útja” – mondta. A biztos szerint ezért a következő, 2028-tól induló uniós költségvetésnek is kulcsszerepe lesz abban, hogy Európa fenn tudja tartani és tovább tudja fejleszteni a mentési kapacitásait.A képviselők között ugyanakkor már megjelentek a vita politikai törésvonalai is. A belga kereszténydemokrata Pascal Arimont szerint tovább kell fejleszteni az uniós polgári védelmi mechanizmust, bővíteni kell a repülőgépekből és helikopterekből álló flottát, és Európának saját maga számára kellene gyártania a szükséges eszközöket. Más képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy stratégiai szempontból sem szerencsés olyan repülőgépektől függni, amelyeket Európán kívül gyártanak.A másik oldalon Barbara Bonte, a Patrióták képviselője azzal érvelt, hogy a klímaváltozás nem lehet indok az uniós hatáskörök folyamatos kiterjesztésére és újabb bürokratikus terhek bevezetésére. Szerinte a védekezésben nagyobb szerepet kell adni a helyi ismeretekkel rendelkező gazdáknak és szakembereknek.Nora Junco Garcia spanyol konzervatív képviselő arról beszélt, hogy a tüzeket túlnyomó részben emberi közrehatás okozza, ezért szigorú büntetéseket kell alkalmazni. A tűzvészek okairól szóló vitában az erdők szerkezete is előkerült. A képviselők szerint a monokultúrák különösen gyorsan éghetnek le, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani arra, milyen összetételű erdőket telepítenek és tartanak fenn Európában. Egy zöldpárti képviselő közben arra emlékeztetett, hogy az Európai Parlamentben korábban a Néppárt és a szélsőjobboldal is leszavazta az erdők monitorozására vonatkozó jogszabályt.Lahbib a klímaváltozás jelentőségét megkérdőjelező álláspontokra is reagált. Mint mondta, nem lehet azt mondani a gazdáknak, hogy nincs aszály, amikor ők maguk látják a termés betakarításakor annak következményeit. A hatások pedig később az élelmiszerárakban is megjelennek.A parlamenti vitában végül egyetlen pontban teljes egyetértés alakult ki: a politikusok valamennyi oldalról elismeréssel beszéltek a tűzoltók és az önkéntesek munkájáról. Az idei nyár tapasztalata ugyanakkor azt mutatja, hogy az önfeláldozó helytállás önmagában nem elég. A hosszabb, korábban kezdődő és nagyobb területeket fenyegető tűzszezonokra Európának már nem kivételes katasztrófaként, hanem tartósan meglévő körülményként kell felkészülnie.Az erdőtüzekről, nyári forróságról szóló vitában egy magyar képviselő, Kulja András (Tisza Párt) szólalt fel.Az erdő és vegetációtüzeket többé nem tekinthetjük Dél-Európa problémájának. A klímaváltozás teljes egészében átrajzolja Európa kockázati térképét. Közép- és Kelet-Európának is fel kell készülnie azokra az összetett környezeti válságokra, amikor a hőség, az aszály, a vízhiány, a tüzek és az egészségügyi kockázatok egyszerre jelentkeznek- fogalmazott Kulja. A képviselő szerint emiatt az uniós megfigyelő-rendszereknek különös figyelmet kell fordítani ezekre a körülményekre, illetve ilyen irányban kellene ezeket tovább fejleszteni. Válaszában Hadja Lahbib segítséget ígért Magyarországnak.